A várakozásoknak megfelelően elutasította a brit törvényhozás alsóháza a kedd esti szavazáson az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.
Az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott, vagyis az alsóház 230 fős többséggel vetette el a Brexit-megállapodást.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére, a kormány tárgyalási és szavazási időt biztosít a Munkáspárt bizalmatlansági indítványának.
Theresa May a megállapodásról szóló vitát lezáró kedd esti alsóházi felszólalásában kijelentette: a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a Brexit-folyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.
May szerint lehet úgy dönteni, hogy a Brexit-folyamat "egyszerűen túl nehéz", és a kormány ezért visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést, és például újabb népszavazást ír ki az EU-tagságról. Ez azonban csak még inkább megosztaná az országot.
Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot, amelyre alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. A meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga.
A konzervatív párti kormányfő szerint a Brexit-megállapodás elfogadásának másik lehetséges alternatívája az, hogy az Egyesült Királyság márciusban megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, de a brit választók nem erre voksoltak a kilépésről döntő 2016-os népszavazáson.
Mindemellett a megállapodás elmaradása a kilépés után tervezett átmeneti időszak elmaradásával is járna, és ebben a helyzetben nem lehetne például viszonossági alapon garantálni az EU-országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesítését ugyanúgy, ahogy a brit kormány kész garantálni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait – hangsúlyozta Theresa May.
A miniszterelnök szerint mindezek alapján csak abban az esetben teljesülne a választók által a kilépésről a 2016-os EU-népszavazáson hozott döntés, ha a parlament elfogadja a kilépés feltételeiről elért megállapodást. Theresa May szerint az alsóház olyan történelmi horderejű döntés előtt áll, amely több nemzedéknyi időre meghatározza az ország jövőjét.
Theresa May felszólalása előtt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn mindazonáltal kijelentette: pártja nem szavazza meg az egyezményt. Corbyn szerint ugyanis a jelenlegi helyzetből csak az előre hozott parlamenti választások kínálhatják a kiutat.
May és Corbyn 54 órányi parlamenti vitát zárt le kedd esti felszólalásaival. A megállapodásról szóló vitában több mint kétszáz képviselő szólalt fel.
A kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján december 11-én kellett volna szavaznia, de Theresa May januárra halasztotta a voksolást, mivel az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt reménytelen lett volna a Brexit-egyezmény elfogadtatása.
