A Székelyföld területi önrendelkezésére vonatkozó törvénytervezetet a román szenátus emberi jogi, felekezeti és kisebbségi jogok szakbizottságának tagjai két kivétellel a tervezet elutasítása mellett szavaztak. Ennek ellenére pozitívan értékelhetőek a bizottságban történtek, mert civilizált hangnemben folyt a vita, nem úgy, mint a korábban a képviselőházi elutasításkor – nyilatkozta a 3szek.ro portálnak Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki beterjesztőként, az RMDSZ alsóházi frakciójának tagjaként bent volt a felsőházi ülésen.
Beterjesztőként mindenekelőtt rámutatott, hogy tévesek a tervezet képviselőházi vitáján elhangzott román vélemények, miszerint a kezdeményezés sérti Románia alkotmányát – kiváltképp az egységes és oszthatatlan nemzetállamot szentesítő egyes cikkelyt -, és államhatár-módosítást ír elő.
Az RMDSZ-képviselő az olasz, spanyol, valamint a finn alaptörvényt hozta fel ellenpéldaként, amelyek szintén egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozzák meg az említett országokat, ennek ellenére több régiónak területi autonómiát biztosítanak, és ez egyetlen esetben sem jelenti, hogy az államhatárokat elmozdították volna.
A magyar képviselő ugyanakkor felidézte: 2008-ban a Székely Nemzeti Tanács belső népszavazást szervezett Székelyföld önrendelkezése tárgyában, amelynek eredményeképp több mint 200 ezer Hargita, Kovászna és Maros megyei szavazati joggal rendelkező lakos az autonómia támogatása mellett tette le a voksát.
A szavazáson végül csak Derzsi Ákos, az RMDSZ szenátora voksolt a tervezet elfogadása mellett, a testület liberális elnöke tartózkodott, a többi négy szavazat pedig elutasító volt.
Az ülést követően ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt egyik szenátora kijelentette: azért szavazott nemmel, mert nem ismeri a tervezetet, illetve úgy véli, hogy a román társadalom még nem érett meg ennek az európai gyakorlatnak az alkalmazására, de megígérte, hogy tanulmányozni fogja a tervezetet.
Összegzésként Kulcsár-Terza József úgy vélte az elutasítás nem egyenlő a bukással. Elindult egy folyamat, amely során egyértelművé lehet tenni, mi a szándékuk, fel lehet kelteni a román politikum érdeklődését. Mindenképp egy kis áttörésről lehet beszélni – fogalmazott a székely képviselő Bukarestben.
Előrelépésnek tartja a fejleményeket a Luxembourgban tartózkodó Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, mert a szenátusi bizottság nem seperte le egyszerűen az asztalról a kezdeményezést, másrészt az előkészítő törvényhozási tanács ellenezte ugyan a tervezetet, de legalább ellenérveket sorolt fel, amelyekkel a későbbiekben lehet vitatkozni.
A Kossuth rádió Határok nélkül műsorának nyilatkozó SZNT-elnök beszámolt arról a luxemburgi perről, amelyet azért indítottak a székelyek az Európai Bizottság ellen, mert nem jegyezte be európai polgári kezdeményezésüket, amelyhez egymillió támogató aláírást szerettek volna összegyűjteni. A Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című kezdeményezés ügyében indított per másod fokon zajlik az Európai Unió Bíróságán.
A szerdai tárgyalás bizakodásra ad okot, hiszen a bírák figyelmesen hallgatták érveiket, s kérdéseikből kiderült, hogy felfogták a kérdés lényegét: azt, hogy többé ne fordulhasson elő, hogy az európai uniós pénzeket, kohéziós támogatásokat a tagállamok ne a kisebbségek által lakott régiók – esetünkben a Székelyföld – rovására, illetve elsorvasztására használhassák fel.
Júliusra jelentés készül a szerdai tárgyalás nyomán, ebből születhet meg majd a luxembourgi ítélet. Izsák Balázs szerint az előfordulhat, hogy a kisebbségi régióknak kedvező normaalkotásra fogják kényszeríteni az Európai Bizottságot.
Borítófotó: A székely szabadság napja alkalmából szervezett megemlékezés résztvevői a kormányhivatalhoz vonulnak Székelyföldterületi autonómiáját követelő petíciójuk átadására Marosvásárhelyen 2018. március 10-én. (MTI Fotó: Boda L. Gergely)
