Az átmeneti megnyugvás után november közepétől ismét emelkedő pályára álltak a gázárak. Az importforrások csökkenése miatt magas volt a földgáz kitárolás, az európai összesített tároló töltöttség 9 százalékkal csökkent a hónapban – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal havi piacmonitoring jelentésében.
A kínálati szűkösség és a kereslet felfutása, az átmeneti megtorpanás után november közepétől ismét a földgáz árának emelkedéséhez vezetett.
A holland TTF gáztőzsde másnapi árai 95,55 €/MWh-val érték el a havi legnagyobb értéket. Az Európába érkező LNG és norvég források ugyan meghaladták az előző évi mennyiséget, de az orosz szállítások jelentősen elmaradtak a tavalyitól.
További forráscsökkenést okozott, hogy az Afrikából Spanyolországba szállító MAGREB vezeték leállt,
mert Algériának és Marokkónak nem sikerült megállapodásra jutnia a lejárt szállítási szerződés megújításáról. A kínálati szűkösség mellett az árak emelkedéséhez az Északi Áramlat-2 engedélyezésével kapcsolatos bizonytalanság és az Ukrajnával kapcsolatos egyre növekvő geopolitikai feszültség is nagymértékben hozzájárult. A szűkös importforrások miatt a tárolók igénybe vétele jelentős volt, az európai összesített tároló töltöttség 77 százalékról 68 százalékra csökkent.
Míg Európa számos országát alacsony földgáz készletek jellemzik, a hazai tárolói töltöttség megfelel a 2017-18-as szinteknek.
A hazai ellátás átmenetileg nagyobb mértékben támaszkodik a kitárolásra, a nettó import csökkent. Ehhez hozzájárult a bolgár vezetéken történt üzemzavar, amely következtében a Szerbiából érkező források átmenetileg leálltak, és a szerb ellátás biztosításra érdekében ellenkező irányú kereskedelmi forgalom alakult ki.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.
(Borítókép: MTI / Czeglédi Zsolt)
