A kiemelkedően magas növekedési ütem nemcsak bázishatásoknak köszönhető, hanem a beruházások érdemi gyorsulásának, mivel egy negyedév alatt szezonálisan kiigazítva 7,4 százalékkal emelkedett azok nagysága.
A KSH számai alapján a gép- és berendezésberuházások 25 százalékkal, az építési beruházások 49 százalékkal növekedtek, míg a vállalkozások beruházásai közel 40 százalékkal, a költségvetési szervek beruházásai pedig 31 százalékkal nőttek. Az erőteljes növekedés a nemzetgazdaság csaknem egészét érintette.
A Takarékbank elemzése alapján a beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett. Kifejezetten kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 32 százalékkal bővültek, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén.
Kiemelkedően növekedett a volumen a gyógyszergyártásban, az élelmiszer, ital, dohánytermék, valamint a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártása területén is. Az ipari termelésben jelentős szerepet betöltő járműgyártás beruházásai ugyancsak erőteljesen bővültek.
“A következő negyedévekben továbbra is erőteljes növekedésre számítunk, noha a javuló bázishatás miatt a növekedési ütem lassulhat. A növekedést a felfutó EU támogatások mellett a lakás- és irodaépítési boom, a jelentős autóipari beruházások és az állami építkezések is támogatják, amelyek hatásai – a tavaly elindított lakásépítések és irodaépítések átadásával – döntően a második félévtől lesznek láthatóak és a következő évekre is átnyúlnak” – zárul a Takarékbank összeállítása, miszerint így idén 20 százalékhoz közeli, jövőre pedig további 10 százalékos növekedésre lehet számítani a beruházásoknál a tavalyi 20 százalékos visszaesés után.
