Az oktatók és kutatók nívós folyóiratokban megjelent publikációikkal, míg a doktorandusz hallgatók kutatási terveikkel, eredményeikkel pályázhattak. A 43 odaítélt ösztöndíjat Kossa György, a GTIDA kuratóriumának elnöke és Szilvássy Zoltán rektor adta át. Szilvássy Zoltán az átadó ünnepségen jelezte, az ösztönzőrendszer részét képezi egy konferenciasorozat, aminek keretében mindenki megoszthatja a résztvevőkkel „tudományos rögeszméjét.” Az első ilyet a most lezárult pályázati etap keretében már meg is tartották. E konferenciák a rektor szerint azért fontosak, mert a tudás, és ezzel együtt potenciális a teljesítmény az érdemi beszélgetések során gyarapszik.
A kiművelt emberfők megtartása stratégiai célja a kormányzatnak, aminek egyik kulcsa a felsőoktatás modernizálása. Ennek egyik eszköze a két éve végrehajtott modellváltás, ami nagyobb mozgásteret ad az egyetemeknek teljesítményük –, ezen belül kiemelten az általuk kibocsátott oklevelek munkaerőpaci értékének növeléséhez. A debreceni egyetemi – alapítványi vezetés szerint esetükben is elsősorban a modellváltásnak és az azzal együtt járó teljesítményfinanszírozásnak tudható be, hogy jelentősen növelhetik a doktorandusz hallgatók ösztöndíját és nemzetközi kutatások, publikációk támogatását.
Kossa György korábban a figyelo.hu-nak úgy nyilatkozott, a tudásba fektetett erőforrásokkal azt szeretnék elérni, hogy a DE-n végző diákok az egész világon elismert oklevéllel hagyhassák el az egyetemet. Úgy értékelte, az életpálya modellt szolgáló komplex ösztönzőprogram mellett a kihívásokhoz jobban alkalmazkodó új struktúra teszi lehetővé azt is, hogy Közép-Kelet Európában egyedülállóan – az oktatást, kutatást, fejlesztést, illetve az ezekhez tartozó ipari infrastruktúrát is magában foglaló – ökoszisztémát hozzanak létre, illetve működtessenek.
Amint arról szintén beszámoltunk, Hankó Balázs az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkára a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és DE gyógyszerészeti kar új épületének tavaszi alapkőletételekor emlékeztetett: tavaly már 11 magyar egyetem – köztük a debreceni – tartozott a világ felsőoktatási intézmények elitligájába, a TOP öt százalékba, a legtöbbször citált lapokban 26 százalékkal nőtt a magyar egyetemi világ publikációs tudományos teljesítménye, a hazai egyetemek által jegyzett szabadalmak száma pedig, 76 volt. Kiemelte, Magyarországon jelenleg 21 modellváltó, szabadabb, versenyképesebb struktúrában működő egyetem van, amelyekre a hallgatók kétharmada jár. Ezeket autonómia, kiszámíthatóság, átláthatóság és versenyképesség jellemzi, ami a jórészt a velük kötött 25 éves keretmegállapodásoknak, illetve 6 éves közfeladat-finanszírozási szerződéseknek köszönhető.
Borítókép: a Debreceni Egyetem Innovációs Központjának építése/Fotó: MTVA
