Európában hagyományosan mintegy 80.000 hektáron termelnek csemegekukoricát. Magyarországon a termőterület eddig mintegy 30-35 ezer hektár volt, a franciák pedig, csak néhány hektárral maradt el mögöttünk. Vagyis, e két ország termelése a meghatározó, sokkal kisebb mértékben, de jelen vannak a spanyolok, és az utóbbi években a klímaváltozás hatására Lengyelországban is elkezdtek ezzel a haszonnövénnyel foglalkozni. Az ottani termelés egyelőre nem túlzottan jelentős, ám az erőviszonyok alakulása szempontjából érdekes lehet, hogy a két kisebb termelő esetben nem látni a termelés visszafogás jeleit.
Mivel a csemegekukoricát, csakúgy, mint a zöldborsót márciusig leszerződik a feldolgozók, már most tudható, hogy a tavasz végén bevetendő termőterület mind Magyarországon, mind Franciaországban csökkenni fog. Magyarországon azonban a visszaesés jóval erősebb, mint a Nyugat-európai országban. Míg nálunk a termőterület zsugorodása a 40 százalékot közelíti, addig a franciák csak maxiumum ennek a felét tervezik. Zöldborsóban akár 50 százalékos is lehet a termőterület csökkenése.
A piaci részesedés értelemszerűen igazodik a termőterületeken belüli arányokhoz. Magyarország piaci részesedése a 40 százalékhoz közelít, a második legnagyobbak rögtön utánunk minimális elmaradással a franciák, majd aztán jönnek spanyolok, lengyelek. De még a 40 százalékos részarány sem olyan, amivel abszolút ármeghatározónak lehet lenni, hiszen verseny van és a túlárazást a piac megbünteti. Zöldborsóban Magyarország nem piacvezető, részesedés mindössze tíz százalék, így az árak tekintetében még inkább a piaci trend követésére kényszerül.
A termőterület csökkentése nem önkényes, ésszerű válasz arra, hogy miközben a raktárak tele vannak drága alapanyagból megtermelt késztermékkel, az európai piacokra beáramló olcsó csemegekukorica konzerv árletörő hatása, illetve, az infláció keresletszűkítő hatása miatt a tényleges költségeket tükröző árakat a piac nem hajlandó elfogadni.
Amint az a terméktanács szerepét betöltő FruitVeb Debreceni Egyetemen rendezett konferenciáján kiderült, a zöldborsó és a csemegekukorica termékpályán már tavaly óta helyzet van. A feltorlódó, viszonylag drága készlettel egy csökkenő kereslet áll szembe, hiszen az általános drágulás miatt nemcsak Magyarországon, hanem máshol is mindenütt csökkent a fogyasztás. Amikor a csökkenő kereslet egy magas és drága készlettel párosul, annak törvényszerű következménye, hogy a következő évben a kibocsátás csökkenni fog és az árak zuhannak. Rövid rávon ennek a helyzetnek nincs megoldása, mert az már tény, hogy a csemegekukorica ára az 55 forint, a zöldborsóé pedig, 125-135 forint az idei termelésre.
A problémát az generálta, hogy nagyon magasra szöktek a terményárak, aminek a termelők örültek, mivel nagyon jó évjárat volt jó terméssel, jó árakkal, ami nagyon jó jövedelemtermelő képességet jelentett. A feldolgozók viszont, már nem feltétlenül jártak jól, hiszen a drága nyersanyagból csak drága készterméket lehetett előállítani, aminek jelentős része piaci korlátok miatt a raktárakban maradt. Az árkorlátot pedig, leginkább az olcsó kínai csemegekukorica konzerv generálta, ami tömegesen áramlik be európai piacra. Nyilvánvalóan olcsóbban, mint amennyiért a magyarországi árut értékesíteni szeretnék.
Apáti Ferenc FruitVeb elnök szerint piaci oldalról ezek azok a kihívások, amikről beszélni kell, még akkor is, ha ennek a helyzetnek rövid távon nincs megoldása. – Ha túlárazunk egy terméket, azt a piac megbünteti. A mi esetünkben ezt úgy büntette a piac, hogy a csemegekukorica ára durván a felére zuhant az előző évhez képest, a zöldborsóban pedig, mintegy 40 százalékos árcsökkenést látunk. Az ilyen mértékű ingadozás az árakban, nem jó senkinek, különösen az olyan termékpálya esetén, mint a miénk, ami mindig is a stabilitásáról volt híres, mindenképpen rosszat sejtet. Ebből nehéz nagyon felállni, újra egyensúlyba kerülni. Mivel zöldborsóban nem vagyunk meghatározók, 10 százalék körül van a piaci részesedésünk, még inkább követői vagyunk a piacnak, így az egyensúly megteremtése még problémásabb lehet. Ennél a terménynél egyébként, a termőterület csökkentés még drasztikusabb lehet, elérheti az ötven százalékot.
Mivel a csemegekukorica és a zöldborsó nagyon érzékeny termék – ami azt jelenti, hogy a betakarítás követő 3-12 órán belül fel kell dolgozni, nagyon szoros az egymásrautaltság a feldolgozó és a termelő között. A feldolgozónak elemi érdeke, hogy ütemezett legyen a betakarítás, de ehhez természetesen, már a tavaszi vetést is ütemezni kell. A szakmai együttműködés, a gyakorlati szervezés az elkezdődik már magával a vetés összehangolásával, felépítésével. Az előfinanszírozás nem jellemző, vagy inkább, nem meghatározó tényező. A 2023, amikor is öntözésre plussz felárat fizetett, illketve a finanszírozásban is segített a feldolgozó, kivételes volt, ilyenre idén nem látszik semmi esély.
– Az egész libikóka ott kezdődött, hogy 2022-ben elszálltak az energiaárak, szállítási költségek, csomagolóanyag költségek, ami nagyon-nagyon megdrágította a termelést mind az alapanyag, mint a feldolgozóipari késztermékek esetében. És 2022-ben azt láttuk, hogy akár fagyasztott, akár konzervált áruról legyen szó, a piac egész jól elfogadta a költségek növekedését az árakban. Ez elindított egy nagyon erős árnövekedést, aminek a következménye 2022 végére az lett, hogy visszaesett a fogyasztás, a kereslet, bejött a kínai csemegekukorica, ami egy nagyon erős versenyt diktál most ezen a piacon, bennragadtak drága készletek,. Tavaly csökkentek valamelyest az input árak, piac pedig, hallani sem akar az árak további emelkedéséről. Akkor sem, ha adott konkrét esetekben esetleg, tovább nőttek a költségek. Az energia ára, a műtrágyák ára, vagy csomagolóanyagok ára is valamelyest csökkent, viszont, a nyersanyag – vagyis, a zöldborsó és a csemegekukorica termelői ára – nagyon jelentősen drágult a feldolgozóiparban. Ezt viszont a piac nem volt hajlandó elfogadni és engedni beépíteni az árakba, ebből kifolyólag tavaly a feldolgozóipar került egy olyan satuba, hogy a drága nyersanyagból gyártott drága készleteket egy nyomottabb, de semmiképpen nem növelt áron kellene eladni.
A FruitVeb elnöke úgy értékelte, míg most a piaci kihívások a legélesebbek, amikre nincs is előrevivő válasz, vagyis, le kell nyelni az árcsökkenésből adódó veszteségeket, addig hosszú távon klimatikus időjárási kihívások generálhatják a legnagyobb problémát. – A klíma változik, átalakul, emiatt tudnak belépni a piacba olyan új termelők, mint például a lengyelek. Náluk ugyanis, most van olyan klíma, mint nálunk volt 20 évvel ezelőtt, elindult ott is elindult, sőt, folyamatosan növekszik a csemegekukorica termelés. Mindez pedig, megváltoztathatja az erőviszonyokat, és jelentős átrendeződéshez vezethet a piacon is.
Apáti Ferenc szerint a jövőre nézve nagyon erős üzenet, hogy a termelési színvonalat, a termelés hatékonyságát növelni kell, ezt nem kerülhetjük meg. Húsz éve ugyanolyan fajlagos hozamok mellett állítunk elő csemegekukoricát és zöldborsót, tehát, mondhatni hogy országos átlagban ugyanolyan termelési színvonal mellett. A piac viszont, nem enged meg olyat, hogy valaminek a termelési színvonala húsz éven belül ne változzon. Abban, hogy a termelés színvonalát, hatékonyságát növelni tudjuk, nagyon jelentős szerepe van a precíziós gazdálkodásnak, tápanyag gazdálkodásnak, biológiai növényvédelemnek, és a többi korszerű eljárásnak, amiknek az alkalmazására törekedni kell. Ez persze, nyilvánvalóan visszahat a piacra, árakra, és kiemelten a jövedelemtermelő képességre. nagyon fontos tényezők, de ezek a piaci krízis megoldásában most nem segítenek.
Címlapfotó: AFP
