„Gazdaságilag az egyik legnehezebb időszakot látom most magam előtt, ha visszatekintek a kereskedelemben eltöltött lassan 30 évre. A 2022-es forgalmunk még egész jól alakult: a három márkánk, az XXXLutz, a Mömax és a Möbelix 25 áruházát tekintve plusz 10 százalékos forgalomnövekedést értünk el. 2022 utolsó negyedévében azonban már folyamatos visszaesést érzékeltünk: ez volt az energiaárrobbanás, az infláció elszabadulás és a forintgyengülés időszaka, amikor az alapanyagárak is érezhetően megnövekedtek. Mindennek hatására csökkent a vásárlóerő, ami a költések visszafogása miatt a kereslet csökkenéséhez vezetett” – elemez Simonyi András.
Kifejtve: mindennek hatására 2023 első félévében a 2022-es plusz tíz százalékról mínusz tizenöt-tizenhét százalékos visszaesésbe csúszott vissza a bútorkereskedelem.
„Ami viszont nagyon érdekes – bár a hasonló időszakra visszanézve talán várható is volt – hogy ez a keresletcsökkenés a vásárlóerő különböző rétegeire és ezáltal a különböző márkáinkra és a különféle vásárlókosarakra teljesen máshogy hat. Például az XXXLutznál, ahol jóval szélesebb választékkal állunk rendelkezésre és részben nívósabb, magasabb árkategóriájú termékekkel is megjelenünk, a drágább termékeknél szinte minimális a keresletcsökkenés. Az alsó-közép árkategóriában viszont még a Mömax és a Möbelix esetében is lényegesen nagyobb a visszaesés. Ami azt mutatja, hogy egy nagyon komoly vásárlóréteg, akinek reálértéken jócskán megcsappant a jövedelme úgy, ahogy van, jelen pillanatban eltűnt a piacról. Mert nem, vagy csak nagyon minimális értékben engedheti meg magának azt, hogy bútor és lakberendezési termékeket vásároljon. Tehát még csak az sem igaz, hogy akkor az olcsóbb termékek felé fordulna: egész egyszerűen visszafogja a költéseit, míg a felsőbb árkategóriában mindez nem érződik. Ezt onnan is lehet lemérni, hogy mi nem csak a nominális értéken vett forgalmat mérjük, hanem volumenében is elemezzük az értékesítésünket. A volument tekintve pedig még inkább csökkent a bútordarabszámra és a lakberendezési cikkek darabszámára vetített értékesítésünk.”
Szavai szerint a tavalyi bázishoz mért visszaesés részben abból is ered, hogy a 2022-es első félévet követően a cégcsoport forgalma még több, mint 20 százalékos pluszt mutatott, amiben a tavalyi év első felében, a lakosság felé kiáramló állami juttatásoknak is nagy szerepük volt, mert az nagyrészt a szolgáltatások és a kereskedelem területén csapódott le. A negyedig negyedévre viszont már nemcsak ez a plusz jövedelem apadt el, hanem az energiaárak emelkedése mellett megjelenő kedvezőtlen gazdasági folyamatok is erőteljesen éreztették már a hatásukat. Mindez az új építési engedélyek kiadásán is meglátszik: a szakember szerint ez a közel 40 százalékos visszaesés sem vetít előre sok jót a lakberendezési és bútorkereskedelemnek, amely közvetett formában mindig leköveti az építőipari dinamizmust. Vagyis, ha jóval kevesebb lakást építenek, vagy újítanak fel, akkor jóval kevesebb bútorra lesz a kereslet, ami például a konyhabútorok esetében már az átlagost is meghaladó értékesítési visszaesésben mutatkozott meg.
Apró pozitívumként értékeli a szakember, hogy a covid idején, 2021-ben összeomló globális ellátási láncok hatására, majd az ukrajnai háború kirobbanását követően keletkező áruhiány ma már alig érezhető. A szomszédunkban dúló háború nem csak a direkt kihatásai miatt nehezítette az ágazat helyzetét, hanem az Oroszországra és Fehéroroszországra kivetett embargó miatt is, mert a faipari acélipari termékek jó része Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból származott korábban. Jellemző, hogy az időközben a földel egyenlővé tett mariupoli acélgyárból származott az Európában felhasznált rugók, zsanérok és több más, hasonló alapanyagok nagyrésze.
De miközben mind a mai napig komoly nehézséget okoz, hogy a faipari termékeket nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben lehet beszerezni ezen országokból, a többi alapanyag beszerzése 2022 második felétől normalizálódott: a gyártók és a kereskedők időközben megtalálták az alternatív forrásokat. Ebben a tekintetben Skandinávia, Lengyelország és Románia mellett még a korábbinál is jobban felerősödött Kína szerepe. Ez utóbbi esetében az is nagy szerepet játszott, hogy a logisztikában visszaált a covid előtti rend és így jelentősen csökkentek a pandémia idején az egekbe törő tengerfuvarozási árak. Ez pedig valamennyire ellensúlyozta az egyébként drágább alternatív forrásokhoz kapcsolódó költségeket. Vagyis, miközben az ellátás helyreállt, mindez a korábbinál magasabb áron történt meg.
„Mivel az alapanyag árak folyamatosan nőnek, a lakberendezési és bútorkereskedelemben továbbra sem lehet még múltidőbe tenni az áremelkedést. Igazi fából továbbra is szűkös s kereslet, rengeteg, a vegyipar által előállított termék ára is magasabb lett, nem beszélve arról, hogy a logisztikai költségek és az üzemanyag ára is nőtt a korábbiakhoz képest. A munkaerő is egyre drágábbá válik. Ha mindezen hatásokat együttesen nézzük, azt mondhatjuk, hogy egy tágabb, 16 hónapos időszak tekintetében átlagosan 15-18 százalékkal emelkedtek a késztermék árak és ez a folyamat még messze nem zárult le. Már csak azért sem, mert jelen pillanatban is egy olyan forintgyengülést láthatunk, ami – mivel devizaalapú elszámolásban vagyunk -, azonnal megjelenik a beszerzési árainkban is. Az értékesítésünk viszont forint alapú és így bevételünk euro alapon ismét kevesebbet ér, mint korábban.”
Simonyi András szerint a bútorkereskedelem nagy dilemmája ezért az, hogy a csökkenő kereslet mellett miként és mennyit lehet ebből az áremelkedésből áthárítani a fogyasztókra.
„Mi is keressük azokat a megoldásokat, amivel ki tudjuk váltani a kényszerű áremelést: ehhez kötődően megpróbáljuk leredukálni az energiafogyasztásukat és a működési költségeket. Mindez a létszámot is érinti, de inkább csak úgy, hogy a természetes fluktuációt nem pótoljuk, miközben több diákmunkával, a duális képzés keretein belül foglalkoztatott munkaerővel is igyekszünk helyettesíteni ilyen kieső munkaerőt. Egy nagyon komoly MMK-s munkavégző réteg is kezd nálunk kialakulni, vagyis egyre több megváltozott munkaképességű kollégát tudunk a sorainkban.”
Ami az energiamegtakarítást illeti, a cégcsoport az elmúlt 12 hónapban 40 százalékkal tudta lecsökkenteni a villamosenergia és 30 százalékkal a gázfogyasztását. Az előremenekülést választva több helyen – közte a IX. kerületi központi telephelynél, a csepeli, kecskeméti és a soproni áruháznál -, napelem parkot hoztak-hoznak létre. Továbbfejlesztették az okos épületirányítási és épületfelügyeleti rendszereket, mindenhová LED izzókat telepítettek, miközben 22 óra után már nem világítják ki a teljes áruházi kirakatot és a logókat. A nyomtatás költségeit lecsökkentve egységesen átálltak a digitális árkijelzésre, miközben a fenntarthatóságot tovább erősítve az elektromos autók is megjelentek a cég flottájában.
Ahogy mondja, nem csak ilyen megfontolásokból, de a központi állománynál továbbvitték a covid alatt bevezetett pénteki home office-t, amivel egy napi világítást és hűtést is megspórolnak a központi irodákban. A tapasztalatok kedvezőek: továbbra is hatékony a munkavégzés és az együttműködés a munkatársak között, amit az online konferenciabeszélgetési lehetőségek is támogatnak.
„A legnagyobb kihívás most az, hogy nagyon készülünk az új EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) szabályzásra. Október 31-én kell először bevallanunk az összes értékesített termékhez párosodó csomagolási módot, súlyt és az ehhez kötődő adóösszeget, amihez elég bonyolult számítási rendszert kell figyelembe venni. Az is megbonyolítja a rendszert, hogy nemcsak a csomagolóanyagot, hanem a fabútorok és a textíliák esetében magát a terméket és a hozzá tartozó súlyt is be kell vallanunk, ami nagyon komoly, negyedévente legalább 50-60 milliós plusz adóterhet jelent majd a cégcsoportnak.”
Ezt is figyelembevéve a cégvezető eléggé borúlátó az idei év hátralevő részét tekintve, mondván, amíg a reálkeresetcsökkenés jellemzi a piacot, addig a forgalom nem éri el a korábbi szinteket. Ezért a cégcsoportnál további racionalizálás, készletoptimalizálás fogja jellemezni az évet, hogy ne veszítsenek túl sokat az eredményességből.
„Erre már csak azért is szükség van, mert a 2023 március végén zárt pénzügyi évben gyakorlatilag megfeleztük az előző évhez mért nyereséget. A mostani évben a három márkánk várhatóan, összesen, 85-90 milliárd forintos forgalmat fog realizálni, miközben érdekes kérdés lesz majd a forint árfolyamának alakulása. Nagyon nem mindegy az infláció csökkenésének alakulása sem, bár ennek hatását tekintve borúlátó vagyok, mert a bútorkereskedelemben mi ma már nagyon sok terméket most is olcsóbban kínálunk, mint 2022 hasonló időszakában. Már csak azért is, mert a működésünkben és a beszerzési forrásainkban elért kedvező változások mellett a forintkurzus közelmúltbeli kedvezőbb alakulásának köszönhetően is jobb árakat tudtunk adni. A logisztikát tekintve például nagyon fontos a mi szempontunkból a távol-keleti import, ahol 2020-21-ben egy 40 lábas konténer Európába hozatala nem ritkán 14-15 ezer dollárba került. Mára ez az ár leesett 4-5 ezer dollárra. De ez sajnos még mindig nem jelenti azt, hogy a 2019-es vagy ’20-as árakon dolgozunk. Csak azt jelenti, hogy a csúcson lévő 2022-es árakhoz képest némiképp konszolidálódtak a tarifák”-értékeli a helyzetet Simonyi András.
További csökkenés szerinte már csak akkor várható, ha jobban és tartósan megerősödik a forint, és tovább csökkennek az energiaárak. Már csak azért is, mert nem nagyon látja azt a kitörési pontot, ahol a munkaadók széles köre megfelelő mértékben tudná a munkavállalói részére azt a plusz jövedelmet biztosítani, ami a vásárlóerő növekedését magával hozná.
Simonyi András mindemellett, továbbra is az előre menekülésben, a növekedésben látja a jövőt.
„A tulajdonosi kör elfogadta azt a következendő négy-öt évre szóló fejlesztési koncepciót, aminek fókuszában a bővülés, az áruházi számunk nevelése áll. Ehhez kötődően nemsokára megkezdjük a békéscsabai, majd a fehérvári beruházásunkat és utána következhet a többi terv megvalósítása. Mivel ehhez külső finanszírozást kell igénybe vennünk, nagyon izgalmas kérdés, hogy hogyan alakul majd a forint-euró árfolyama.”
Így, miközben Békéscsabán és Székesfehérvárott Mömax áruház nyílik, a cégcsoport emellett szívesen nyitna Szolnokon és Szombathelyen is Mömax áruházat, míg Veszprémben egy Möbelix lehetne a felvázolt jövőkép része.
Borítókép: Simonyi András
