Harminc helyezéssel előrébb lépett Magyarország a Világbank Paying Taxes rangsorában a tavaly közzétetthez képest, így az 56. helyen áll. Az előrelépés döntően a kormány adócsökkentő politikájának, az adminisztrációs terhek jelentős mérséklésének és az adóhivatal egyre hatékonyabb ellenőrzési gyakorlatának köszönhető – tájékoztatott az Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.
Izer Norbert felidézte azokat a 2018-as adócsökkentéseket, amelyek biztosították, hogy a Világbank kedden közzétett adózást értékelő Paying Taxes rangsorában a 86. helyről az 56. helyre ugrott előre Magyarország.
Emlékeztetett, hogy 2018. január 1-jétől 19,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó, amely csak tavaly 200 milliárdot hagyott a vállalkozásoknál. A kkv-kat közvetlenül is érintették a könnyítések, tavaly ugyanis 13 százalékra csökkent a kisvállalati adó (kiva) kulcsa is. Ahogy mérséklődött a kiva-kulcs, úgy nőtt a kiva népszerűsége – jegyezte meg az államtitkár. Míg 2016. decemberében 6.500 gazdasági szereplő kivázott, addig ma már több mint 41 ezer vállalkozás.
Az adórendszer egyszerűsítésének fontosságát is kiemelte a tanulmányában a Világbank – tért át az adminisztráció-csökkentő intézkedésekre az államtitkár. Azt pedig, hogy ez a vállalkozások legtöbbjének nemcsak bürokratikus tehercsökkentést, hanem megtakarítást is jelent, épp egy 2018. január 1-től hatályba lépő kedvező változással igazolta, amely szerint 45 napról 30 napra csökkent az áfa kiutalási határidő.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
2018. január 1-e óta az összes egyéni vállalkozó, és mintegy 234 ezer, adózási szempontból megbízható minőséggel bíró cég, harminc napon belül kapja vissza az államtól visszaigényelt áfát. Itt jelentős szerep hárul az államkassza bevételeinek érdekét védő adóhivatalra is, hiszen mindössze harminc nap alatt kell megvizsgálnia a visszaigénylés jogosságát.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalának folyamatosan bővülő elektronikus szolgáltatásai, illetve online rendszerei, nemcsak azt biztosítják, hogy az érintettek hamarabb jutnak a pénzükhöz, hanem egy jóval hatékonyabb, precízebb és célzottabb alapon működő ellenőrzési rendszert is – összegezte az államtitkár. Évről-évre nő a kockázatelemzés pontossága, illetve a revizorok hatékonysága.
Az egy adóellenőrzésre jutó adókülönbözet (az eltitkolt adó) összege jelentősen, 22 százalékkal nőtt. Tavaly egy ellenőrzés átlagosan 16 millió forint eltitkolt adót állapított meg, idén már 19,5 milliót – részletezte az adatokat az államtitkár.
Az „ügyfélcentrikus ellenőrzés” jelentős javulást hozott hazánk rangsorban elért helyezésén is – szögezte le Izer Norbert.
Világbank szakértői ugyanis miután megállapították, hogy Magyarországon adóhivatali revízióra jellemzően csak a csalárd, adóelkerülő vállalkozások számíthatnak, a tisztességes adózók nem, utólag módosították a korábbi évek eredményeit is – tette hozzá.
A magyar vállalkozások fizetik Európa egyik legalacsonyabb társasági adóját (9 százalék).
Az adócsökkentés politikája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt és uniós átlag fölött teljesít. Amióta csökkennek az adók, nő a gazdaság, nőnek a bérek és a foglalkoztatás is. Ezért a gazdaságvédelmi akciótervnek is fontos része a vállalkozások adó- és bürokráciacsökkentése.
Borítófotó: Aleksandar Milosevic, PuzzlePix / Shutterstock
