Az év első felében 14,63 milliárd forint folyt be a Magyar Államkincstárba játékadóból a kincstár saját adatai szerint, ennél 2020 első felében 10 százalékkal több, 16,23 milliárd forint érkezett a költségvetésbe. A kormány eleve nem várt sokat 2021-ben ettől az adónemtől, a tavalyinál kisebb bevételt tervezett a költségvetésben, de időarányosan még ennek a 34,6 milliárd forintnak is csak a 42 százaléka teljesült – derül ki a VG cikkéből.
A szerényebb adóbevétel azért is meglepő, mert a szerencsejáték-ipar viszonylag szerencsésen átvészelte a koronavírus-járvány okozta válságot, a lottózók szinte végig nyitva lehettek, a kaszinóknak is csak márciusban kellett bezárniuk, a járvány harmadik hulláma alatt, és a többi szolgáltatóval együtt nyithattak ki újra a nyár elején.
A játékadó egyik legnagyobb befizetője a Szerencsejáték Zrt., amely rekordévet vár, már csak a különböző világesemények és a tervezettnél nagyobb volumenű sorsjegyeladás miatt is.
A játékadó mostani visszaesését vélhetően az okozta, hogy magas volt az összehasonlítás alapját képező, tavalyi első féléves bázis – válaszolt a vállalat kommunikációs osztálya a VG-nek –, a bázis pedig azért volt magas, mert 2020 tavaszán, 39 hét halmozódás után minden idők legnagyobb főnyereményét vitte el egy játékos az ötös lottón, 6,4 milliárd forintot. A törvény értelmében a játékadó a havi nyereményalap 24 százaléka, így csak ebből az egy nyereményből több mint 1,5 milliárd forintnyi folyt be.
Kiemelték, a Szerencsejáték Zrt. 2021-es első fél éve a várakozásoknál jobban alakult. Ez részben az áprilisi kiemelkedő, közel 3 milliárd forintos ötöslottó-főnyereményből, részben a legutóbbi hétvégén elvitt 1,34 milliárd ötöslottó-főnyereményből adódott, de szerepük volt a bukmékeri fogadásoknak és a gyorsabb ritmusú termékek, például a sorsjegyek iránti kereslet növekedésének. A cég válasza szerint kedvezően fogadta a piac a 2021. június elején indult V-sport virtuális fogadási játékot.
Lehet, hogy hiányzik pár milliárd forint játékadó a költségvetésből, de ez csepp a tengerben, érdemben nem befolyásolja a költségvetés helyzetét. Az előirányzott számokból is jól látszik, hogy az idei büdzsé a válság alatt született, ezért lehet kisebb a tervezett játékadó-bevétel
– húzta alá a lapnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A szakértő hozzátette: a szerencsejáték olyan, mint a dohány és a szeszes ital, vannak függők, akik mindig költenek rá, az alkalmi fogyasztók viszont a válság alatt inkább visszafogják a vásárlást, ez esetben a játékot. A kaszinók valóban sokáig lehettek nyitva, valószínűleg ez is megdobta a tavalyi adatokat, az idén viszont be kellett zárniuk, ez is indokolhatja a mostani kisebb bevételeket. Ráadásul szintén befolyásoló tényező, hogy egy-egy nagyobb, több milliárd forintos lottónyeremény elvitele után jelentősen visszaesik a játékkedv.
(Borítókép: Kallus György/Világgazdaság)
