Nem változtatott a bruttó hazai termékre vonatkozó első becslésén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az idei harmadik negyedévben a második becslés szerint is csak 6,1 százalékkal nőtt a magyar GDP.
Ez jelentősen elmarad a várakozásoktól, korábban a VG elemzői konszenzusa 7 százalék feletti bővülést prognosztizált.
A KSH közleménye szerint a GDP a nyers adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. III. negyedévinél. Termelési oldalon az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten.
A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés, illetve a fémfeldolgozási termék gyártásának növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb.
A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék), az információ, kommunikáció (15,2 százalék), illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) nemzetgazdasági ágban történt.
Fotó: Varga Jozsef Zoltan / PuzzlePix/Shutterstock/Varga Jozsef Zoltan
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9 százalékkal emelkedett.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 5,8 százalékkal növekedett, elsősorban a magán- (nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szektorába tartozó) egészségügyi szolgáltatók teljesítményének köszönhetően. Az oktatás teljesítménye 1 százalékkal csökkent.
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – passzívum keletkezett, 292 milliárd forint értékben. Az import volumene (5,6 százalék) nagyobb mértékben bővült, mint az exporté (1,4 százalék). Az áruforgalomban a kivitel 1,2 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál, míg a behozatal 4,3 százalékkal növekedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13,0, importja 13,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
(Borítókép: Gearstd, PuzzlePix/Shutterstock)
