Lassult a világgazdaság kilábalása, csúcsra ért az infláció, a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az új vírusváltozat megjelenése pedig tovább növelte a kockázatokat az elmúlt hónapokban. Ezért döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hogy emelni kell az alapkamat mértékén és a kamatfolyosó legfelső határán is – derül ki a december 14-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a jegybank.
Az előző kamatdöntés óta romlott a globális befektetői hangulat. A kockázatvállalási hajlandóságot az emelkedő inflációs folyamatok és az ehhez kapcsolódó monetáris politikai üzenetek, valamint a koronavírus delta és omikron variánsának terjedése határozta meg. A nyersanyagpiacokon jelentős
áremelkedési hullám volt megfigyelhető az őszi hónapokban. Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés, az év eleje óta a földgáz és az áram ára a többszörösére nőtt.
2021 novemberében az éves összevetésben számított infláció 7,4, míg a maginfláció 5,3 százalék volt. Az infláció növekedése a termékek és szolgáltatások széles körében megfigyelhető volt.
A globális nyersanyagár-emelkedés egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban. 2021-ben a fogyasztói árak összességében 5,1 százalék körüli mértékben emelkednek – olvasható a jegybank jegyzőkönyvében.
A proaktív jegybanki lépéseknek köszönhetően, valamint a járvány hatásainak kifutásával és a külső inflációs hatások fokozatos mérséklődésével az adószűrt maginfláció a jövő év második felétől csökkenő pályára áll. Az infláció 2022 negyedik negyedévében visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2023 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2022-ben 4,7–5,1 százalékon, 2023-tól az inflációs céllal összhangban alakul.
A Monetáris Tanács tagjai megállapították, hogy az infláció gyorsulása a termékek és szolgáltatások széles körében megfigyelhető volt. A tanácstagok szerint a fogyasztói árak emelkedése novemberben tetőzhetett és az infláció decembertől várhatóan fokozatosan csökken. Azonban a tanácstagok egyetértettek abban, hogy az inflációs alapfolyamatok tartósan magasak maradnak, és a maginfláció 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul.
A proaktív jegybanki lépéseknek köszönhetően, valamint a külső hatások mérséklődésével az adószűrt maginfláció a jövő év második felétől csökken. A döntéshozók kiemelték, hogy
az infláció 2022 negyedik negyedévében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba és 2023 első felében közelíti meg újból a 3 százalékot.
A döntéshozók szerint az alapkamat-emelési ciklus – a novemberi lépéssel megegyező 30 bázispontos – folytatása biztosítja a kiszámíthatóságot, miközben a rendkívül gyorsan változó pénz és árupiaci környezetben a jegybank az egyhetes betéti eszköz segítségével a továbbiakban is gyorsan, rugalmasan és a szükséges mértékben reagálhat a rövid távú inflációs hatásokra.
A monetáris tanács tagjai kiemelték annak a fontosságát, hogy az egyhetes betéti rátában bekövetkező lépések tartósan beépüljenek az MNB alapkamat-emelési ciklusába is.
Ezt biztosítandó az alapkamat 2022-ben felzárkózik és ismét összeér az egyhetes betéti ráta szintjével
A tanács megítélése szerint a kamatemelési ciklus folytatása mindaddig szükséges, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
