Az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatását igénylő Alaptörvény-módosítást 159 igen, 5 nem szavazattal hagyta jóvá a parlament. A módosításra igennel szavazott a Fidesz és a KDNP frakciója mellett a Jobbik, valamint Dúró Dóra független országgyűlési képviselő és Ritter Imre nemzetiségi képviselő. Nemmel voksolt az LMP-ből való kilépését frissen bejelentő Hadházy Ákos és a Párbeszéd-frakció négy tagja. Az MSZP és az LMP előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson, a DK-s képviselők sem nyomtak gombot.
Vége az illegális bevándorlás támogatásának
A Stop Soros jogszabály módosításainak köszönhetően teljes mértékben megakadályozhatóvá vált, hogy Magyarország területén a Soros György által finanszírozott szervezetek tovább folytassák az illegális bevándorlást szervező és népszerűsítő tevékenységüket. A módosítás megerősíti, hogy az államnak jogában áll meghatározni azt, hogy ki élhet a területén. Az Alaptörvény mostantól világossá teszi többek között azt is, hogy nem kap menedékjogot az a migráns, aki biztonságos országon keresztül érkezik a határhoz.
Ezzel hazánk visszatért ahhoz a nemzetközi alapelvhez, mely a valódi menekültek helyzetét rendezi. Innentől csak annak kell megadni a menedékjogot, aki valóban az üldöztetés elől menekül. Ezzel végleg megszüntethető a migránsok beáramlása hazánkba és vége szakad annak az abszurd helyzetnek, hogy valaki azután folyamodjon menekültstátuszhoz, hogy több biztonságosnak számító országon keresztül átutazik.
Ugyanakkor mivel ezeknek a jogszabályoknak a hatálya nem terjed ki más országokra, az amerikai milliárdos szervezetei hazánk helyett a balkáni migrációs útvonal országaiba, illetve Nyugat-Európába helyezik át erőforrásait, és onnan igyekeznek változást elérni a magyar bevándorláspolitikában. Ilyen próbálkozás többek között az Amnesty International kilenc pontos „I Welcome” elnevezésű bevándorlási kampánya is, melyben azt követelik, hogy alapvető emberi jog legyen egy másik országba bevándorolni.
Sajnálatos, hogy a balliberális ellenzék továbbra is szembehelyezkedik a társadalmi elvárással, és Soros György érdekét szolgálva nemet mondott a Stop Sorosra. Ennek mindenképpen hatása lesz a támogatottságukra, mely már így is alacsonyabb az április 8-i választási eredményüknél.
Szigorodott a Stop Soros
A korábbi javaslathoz képest a mostani szigorúbb, mert a büntető törvénykönyvben (Btk.) önálló tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése. Az elfogadott törvényjavaslat módosította a rendőrségről, a menedékjogról, az államhatárról, illetve a szabálysértésekről szóló törvényeket, de ezek alapvetően technikai jellegű módosítások, a törvényjavaslat súlypontja a Btk. módosításában áll, abban, hogy önálló tényállásként jelenik meg a jogellenes bevándorlás elősegítése.
Pintér Sándor belügyminiszter kétharmados támogatást igénylő előterjesztését 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament. Az indítvány kétharmados passzusaira a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazásban.
Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan – vagy amely országon keresztül – érkezik. A szervező tevékenység irányulhat arra is, hogy tartózkodási jogcímet szerezzenek jogellenesen belépőknek. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, ezek a tettek vétség miatt elzárással büntetendők.
Aki viszont ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy kell szankcionálni azt, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzésért, több embernek segítséget nyújtva vagy a 8 kilométeres határzónában követi el. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.
A Btk. alapján szervező tevékenységnek minősül különösen, ha valaki határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, továbbá ha hálózatot épít vagy működtet. Az elkövetőkkel szemben kitiltásnak is helye van.
Módosult a menedékjogi törvény, amelynek értelmében ezentúl nem lehet elfogadni annak a menedékkérelmét, aki Magyarországra olyan országon keresztül érkezik, ahol nincs kitéve üldözésnek, súlyos sérelem veszélyének, vagy ha az az ország, amelyen keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított vagy biztosított volna, ha a kérelmező ilyen igénnyel él.
Az előterjesztő szerint ez a rendelkezés összhangban van a genfi egyezménnyel, amely csak azokat védi, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, szabadságuk veszélyben volt. Emellett a menedékjogi törvény több passzusát is sarkalatosnak minősítették.
A "Stop Soros" változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban. Azokra viszont nem vonatkozik a tilalom, akik a módosítást megelőzően legalább öt éve lakcímmel rendelkeznek a 8 kilométeres övezetben. Akik az államhatártörvény új szabályait megszegik, szabálysértést követnek el – rögzíti a módosított szabálysértési törvény.
A jogszabálycsomag kiegészítette a rendőrségről szóló törvényt is egyrészt azzal a meghatározással, hogy a rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. Másrészt része lett a törvénynek a határbiztosítási távoltartás intézménye annak érdekében, hogy a schengeni határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 kilométeres sávon belülre ne léphessenek olyanok – illetve a rendőrség eltávolíthassa onnan őket -, akikkel szemben a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, embercsempészés, jogellenes tartózkodás elősegítése vagy jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban. A törvénycsomag a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
Az előterjesztés indoklása szerint a magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a "Stop Soros" törvénycsomag, amellyel "meg akarjuk akadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen" – írták.
Önazonosság és keresztény kultúra védelme
A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott Alaptörvény-módosítással az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.
Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakolás alkotmányban rögzített szövege. Az újdonság az, hogy a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – rögzítették. Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A hatályos szöveghez hasonlóan meghatározták, ki jogosult Magyarországon menedékjogra: azok a nem magyar állampolgárok, akik hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. A menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma. Az alkotmány szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást. A mostani módosítással – október 15-től – megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást.
Ebben a cikkben is rögzítik az otthon jogi védelmét azzal, Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenkinek biztosítsa.
Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
Az Országos Bírósági Hivatalnak és az Országos Bírói Tanácsnak csak a rendes bíróságok felett lesz hatásköre. A bírósági jogalkalmazással kapcsolatban rögzítették az alkotmányban, hogy a jogszabályok céljának megállapításakor elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Ez a rendelkezés január 1-jétől lép hatályba.
A rendőrség alaptörvényben rögzített feladatává vált, hogy részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. A módosítás – egyes kivételektől eltekintve – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
