Bár tavaly lemondta a válogatottságot, az elmúlt szezonja annyira jól sikerült, hogy a napokban még Székely Norbert szövetségi kapitány is „reaktiválta” a szorult helyzetbe került nemzeti csapatban. Persze melyik kapitánynak ne lenne szüksége egy Euroliga-döntős irányítóra?
„Életem legjobb szezonján vagyok túl. Egy álom volt megélni az Euroliga-finálét, amiért nagyon sokat hajtottam, hajtottunk" – mondta Fegyverneky Zsófia, hozzátéve: „Sok minden kellett hozzá, ám elsősorban rengeteg munka van benne. Mert lehet azt hinni például, hogy Jeca (Jelena Milovanovics) triplájában benne volt a szerencse, de állítom, hogy ő egész életében erre a dobásra készült. És ez nem túlzás, én csak látom és tudom, mennyi gyakorlás van abban, hogy ilyen döntő pillanatban beesik egy hármas."
Mindez annak apropóján került szóba, hogy a kosárlabdázó jelenlegi klubjának a Szerencsejáték Zrt. az egyik szponzora, amely – gondolhatnánk – ugyanolyan támogató, mint a többi, a csapatkapitány mégis gyorsan közbevágott. „Szerintem kifejezetten pozitívum, amikor egy hazai klub egy nagy magyar cég támogatását élvezi. Főleg, ha tudjuk, hogy olyan cégről van szó, amely hosszú távú projektekben gondolkozik, rálát a sport működésére és ismeri a csapatépítés folyamatát, fontosnak tartja a tervszerű fejlesztést. A Szerencsejáték Zrt.-ben külön jó, hogy a magyar sport iránt elkötelezett, különleges kötődése van hozzá, mondhatni köldökzsinórral kapcsolódik” – fogalmazott a soproni csapat kapitánya.
A kosárlabdázó egyébként úgy tartja, játékosútja alakulását végigkíséri a jó sors. Profi sportolóként mindennél jobban meghatározó volt számára, hogy a sérülések miként és mennyi ideig viselik meg fizikailag a testét, és ebből a szempontból nem panaszkodhat. Ennek is köszönheti, hogy kifejezetten hosszú pályafutást tudhat a magáénak, és 15 év profi lét után is a legmagasabb szinten képes állandó, jó teljesítményt nyújtani.
„A szerencse valóban végigkövette az utamat, sosem gondoltam, hogy ennyi mindent elérek a sportban. A kezdeteket is kedvező csillagzat alatt élhettem meg, hiszen pécsi születésűként egyenes út vezetett a kosárlabdához, és egy olyan sportkultúrába kerültem – edzőktől kezdve játékosokon és szurkolókon át –, amely meghatározta pályafutásom elejét. De azt is tudhatja mindenki, milyen régóta vagyok már Sopronban, és ebből sejthető, hogy otthonra leltem a városban. Rendkívül hálás vagyok a klubnak és az itteni embereknek, hogy befogadtak. Amióta ideszerződtem, valósan egyszer sem vetődött fel, hogy távozzak, és ennek a barátságos környezet mellett a stabil háttér jelenti az alapját.”
„És ha már a szerencséről beszéltem, hadd említsem meg a családomat is! Hiszen egyrészt a férjemmel számunkra miénk a világ legcsodálatosabb kisfiúja, másrészt bár mindketten profi kosárlabdázók vagyunk, a nagyszülők és a dadusunk támogatásával mégis sportolóként és szülőként is teljes életet tudunk élni” – tette hozzá az édesanya, akinek Dénes Gáborral közös gyermeke, Márk hároméves.
Sopronban nemcsak a labda kerek, hanem Fegyverneky élete is.
