A bizottság szerint a következő, 2021-ben kezdődő hétéves költségvetési ciklusban be kellene vezetni azt a szabályt, hogy nem kaphat pénzt az öt strukturális és beruházási alapból olyan tagállam, amelyben az egy főre jutó jövedelem meghaladja az EU-s átlagot.
Így elesne a támogatásoktól Ausztria, a három Benelux-állam, Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Németország és Svédország. Ezzel hét év alatt nagyjából 100 milliárd eurót (mintegy 31 ezermilliárd forint) lehetne megtakarítani.
A megszorításra az Egyesült Királyság távozása és az új EU-s feladatok, köztük a külső határ védelmének forrásigénye miatt lenne szükség. A kiadásokat akkor is csökkenteni kellene, ha a tagállamok növelnék hozzájárulásukat a közös költségvetéshez, márpedig erre nem hajlandó valamennyi uniós tag, az új osztrák kormány például már bejelentette, hogy befizetéseit a mostani szinten tartja.
A Brexit éves szinten nagyjából 10 milliárd eurós lyukat üt az uniós költségvetésen, az új feladatok költségességét pedig jelzi, hogy a kibővített Erasmus ösztöndíjprogramra hét év alatt 60 milliárd eurót kellene fordítani, a tervezett új EU-s határvédelmi szervezetre pedig 150 milliárd eurót – írta a Handelsblatt.
Hozzátették: egyáltalán nem biztos, hogy meg lehet valósítani a bizottság elképzelését, mert a gazdagabb tagállamok is sok pénzt szereznek a strukturális és beruházási alapokból. Németország például a 2014-2020-as ciklusban nagyjából 20 milliárd euróhoz jut, és a pénz legnagyobb részét az ország keleti részének, a volt NDK területének felzárkóztatására fordítja. Egyedül Szászország kétmilliárd eurót kap, de még a leggazdagabb, nyugati tartományok, köztük Bajorország és Baden-Württemberg is százmillió eurós nagyságrendű támogatáshoz jutnak a közösségi alapokból – írta az üzleti lap.
Borítókép: MTI/EPA/Patrick Seeger
