A magyar gazdaság nagyon dinamikusan áll helyre a vírushelyzet javulásával, emiatt újra megjelent a munkaerőhiány a legtöbb ágazatban. Ha ez a lendület nem törik meg, tovább fog bővülni a foglalkoztatottak száma – mondta a VG-nek Ignácz Béla, a Prohuman munkaerő-kölcsönző vállalat ügyvezető igazgatója. A KSH a múlt héten közölte:
idén júniusban már 4,7 millióan dolgoztak hazánkban, ezzel nemcsak a járvány előtti szintre került a munkaerőpiac, hanem több évtizedes foglalkoztatási rekordot is sikerült elérni.
A munkaerőpiac azonban már korábban is feszített volt, így a nagy kérdés, hogy honnan lehet további 300 ezer munkavállalót bevonni a foglalkoztatottak körébe.
A gazdaságilag inaktívak – akik nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek, azaz nem keresnek állást – 2,7 milliós táborából ennyien biztosan áthozhatók
– erről beszélt a gazdasági lapnak Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője. A fiatalok, a nyugdíjasok és a megváltozott munkaképességűek körében még mindig vannak tartalékok. Hangsúlyozta, hogy a 25 év alattiak szja-mentessége segíthet ebben, ahogyan a megváltozott munkaképességűeket érintő jogszabály-módosítás is, amelynek nyomán január elsejétől megszűnt a jövedelmi korlát, azaz a megváltozott munkaképességűek bármilyen mértékű munkabér mellett jogosultak a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra. Karácsony Zoltán egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 óta jókora előrelépés történt ebben a körben: 18-ról 44 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, azonban még innen is tovább lehet lépni, mivel az uniós átlag 50 százalék fölötti. Ugyanez elmondható a nők esetében is, körükben a foglalkoztatottság 68 százalékos, miközben a férfiaknál 70 százalék. A HR Portal szakértője megerősítette, hogy augusztusra már a járvány előtti szinten volt a munkaerőpiac, miután 37 500-ra nőtt a hazai állásportálokon meghirdetett állások száma az Állásportál.hu gyűjtőoldal statisztikái szerint, ami már csak 2200 hirdetéssel kevesebb, mint a két évvel ezelőtti, és 5000-rel több, mint a koronavírus magyarországi megjelenése előtti érték (32 500).
Mint írták, a másik merítési lehetőség a vendégmunkások alkalmazása.
A Prohuman ügyvezetője jelezte, hogy már most is vannak olyan régiói az országnak, ahol kizárólag vendégmunkások bevonásával lehet biztosítani a szükséges létszámot, és ahogyan egyre inkább újraéled a gazdaság, ez a probléma még akutabbá válhat. Ráadásul ha egy vállalat tartósan képtelen megoldani a munkaerő-problémát, könnyen dönthet úgy, hogy átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba.
Nehéz pontos jóslatokat mondani arról, hogy milyen arányban lesz majd szükség a jövőben vendégmunkásokra, de az biztos, hogy ha nem szeretnénk lemaradni a nemzetközi termelési és gazdasági versenyben, szükség lesz a korábbiakhoz képest nagyobb számban is rájuk
– figyelmeztetett Ignácz Béla.
Karácsony Zoltán azt emelte ki, hogy az elektronikai iparban, a járműgyártásban, az építőiparban és a mezőgazdaságban biztosan nőni fog a más országból idehozott munkavállalók száma, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelése is támogat. Emiatt az Ukrajnából történő toborzás is erősödni fog, amelyre már egy komplett iparág szerveződött, ahogyan az is elképzelhető, hogy vonzóbb lesz a magyarországi munkavállalás az erdélyi és a vajdasági magyarok számára is. A Prohuman ügyvezetője arra mutatott rá, hogy ha a környező országok statisztikáit nézzük, jól látszik, hogy az ipari és a termelő szektorok nagy arányban építenek a vendégmunkásokra, Csehországban például minden hatodik munkavállaló vendégmunkás, azaz nagyjából a dolgozók 15 százaléka. Összehasonlításképpen hazánkban 2019-ben százezer külföldi vendégmunkás dolgozott, ez mindössze a foglalkoztatottak 2 százaléka.
(Borítókép: Europress / AFP / Soeren Stache)
