A BIF immáron 1994 óta van jelen a fővárosi ingatlanpiacon, a Budapesti Értéktőzsdére pedig még 1998-ban léptek ki. A portfóliójuk igen széles. Csak a Vigadó Palota Irodában 16 500 négyzetméternyi bérbe adható ingatlanjuk van. Emellett hozzájuk tartozik több másik irodaház is: így a Flórián Udvar, a Victor Hugo, a Bajcsy 57, a Városmajor, a Bihari és a BIFLOFT is. De a tulajdonukban van többek közt egy apartman komplexum, egy kastélyhotel és két parkolóház is.
A vállalat forgalma gyorsan nőtt az utóbbi években: tavaly 3,8 milliárd forintos bevételük volt, ami a négy évvel korábbi eredményhez képest 1,6 milliárd forintos növekedést jelent. A forgalmuk döntő részét az A és B kategóriába tartozó irodaházaik kiadása biztosítja.
A BIF tavaly októbere óta gyakorlatilag a SZIT (szabályozott ingatlanbefektetési társaságként – a szerk.) előszobájában áll. A várakozások szerint jövő év január elsejétől már SZIT-ként fognak tovább működni. A szükséges kritériumok teljesítéséhez viszont a vállalat közkézhányadát 25 százalékra kell növelni a mostani 11,16 százalékról.
Az MKB, amely megkezdte a BIF részvények követését egy friss – a BÉT honlapján is elérhető – elemzésében azt írja: a következő időszakban hatékonyságjavulással és további ingatlanértékesítésekkel számolnak. Szerintük a részvények esetében az egyéves célár 2207 forint. Ez a mostani állapothoz képest 16 százalékos felértékelődést jelent!
Az MKB sorra vette a cég lehetőségeit is. A bank szerint például profitálhatnak abból, hogy Budapest még nem aknázta ki a lehetőségeit: az elmúlt évek ingatlan boomja ellenére a magyar főváros még mindig sokkal kevesebb irodaterülettel bír, mint mondjuk Bécs vagy Varsó. A terjeszkedés várható méreteiről az MKB azt írja: a BIF irodaházainak területe 43 ezerről mintegy 70 ezer négyzetméterre is kibővülhet. A bank ezeken felül néhány kockázatot is megemlít: például kiemelik, hogy a BIF – mint persze szinte minden a szektorban működő cég – ki van téve az ingatlanpiaci ciklusoknak, illetve a kamatszint változásainak.
