Az MTI körkérdésére több bank válaszolt, és az adataik cáfolják azokat a kétkedő hangokat, amelyeket az otthonteremtési támogatással kapcsolatban a korábbi bírálók megfogalmaztak. Az adatok azt mutatják, hogy sok család választja ezt az államilag is támogatott konstrukciót. Az OTP Banknál a tavalyi évhez képest 46 százalékos bővülésről számoltak be, az idén október végéig a folyósított támogatások összege megközelítően 29 milliárd forintot tett ki. A szóban forgó időszakban az OTP-nél 9300 csok-kérelmet fogadtak be, az elutasítási ráta minimálisnak tekinthető.
A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint a takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoportnál január elejétől szeptember végéig a folyósítások 14,41 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2016-os év első kilenc havi értékét. Összesen 4959 darab csok-igénylés érkezett hozzájuk, tíz százalékkal több az előző év azonos időszakinál.
Az UniCredit Banknál több mint 4,7 milliárd forint csok-támogatást folyósítottak az ügyfeleknek az első tíz hónapban, ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakinak. A pénzintézet azt is közölte, hogy összesen 1600 csok-igénylést fogadott be, amelynek 85 százalékát hagyta jóvá.
A K&H Banknál az év első hét hónapjában az igényelt támogatások összege elérte a 6,4 milliárd forintot, ez 33 százalékkal több, mint 2016 első hét hónapjában. A pénzintézetnél az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,8 millió forint volt.
A Budapest Bank és a Raiffeisen Banknál is növekedést regisztráltak, a CIB Banknál az előző évhez képest idén 38 százalékkal magasabb volt a folyósított összeg, és közel ennyivel nőtt az igénylők száma. Az Erste Banknál az első tíz hónapban befogadott csok-igénylések száma 10 százalékkal nőtt az idén a tavalyihoz képest, és a pénzintézet az év végéig további növekedésre számít. Az Erste a benyújtott igénylések több mint 65 százalékát hagyta jóvá a támogatási jogosultság vizsgálata után.
A bankok adatai alapján a darabszámot tekintve többségben vannak azok az igénylések, amelyek használt lakás vásárlására vonatkoznak; a CIB Banknál 58 százalék, az UniCreditnél kicsit több mint 60 százalék, a K&H Banknál 62 százalék, az Erste Banknál több mint 70 százalék ez a szám. Több bank is jelezte ugyanakkor, hogy érzékelhetően nő az igény az új lakás vásárlásához és az építéshez kapcsolt konstrukciók iránt.
A három vagy több gyermekes családok által igénybe vehető, 2016 januárban bevezetett 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót a Takarék Csoportnál a csok-igénylők 45 százaléka, az OTP Banknál 40 százalék, az UniCreditnél 25 százalék, a K&H Banknál 13 százalék, a Budapest Banknál 10 százalék, a Raiffeisennél 4 százalék kérte. Miközben a Takarék Csoportnál például a szerződést kötők között a nagycsaládosok aránya 69 százalék, az UniCreditnél a 10+10-es ügyletek kétharmadában van az igénylőknek három vagy több gyermeke. Érdekesség, hogy ez utóbbi pénzintézetnél a 10+10-es ügyletek 3 százaléka esetében nincs még megszületett gyermek. Az Erste Banknál az összes csok-ügyletet nézve a befogadott igénylések közel felénél még meg nem születetett, vállalt gyermek után igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt. Jellemző, hogy az ügyfelek lakáscéljuk megvalósításához a támogatásuk mellé lakáshitelt is igénybe vesznek, a pénzintézetek válaszaiból az derül ki, hogy 70-77 százalékban történik ez így. Egy-egy csok-igényléshez átlagosan 5-10 millió forintos hitelösszeg kapcsolódik.
