A Budapest Bank karácsonyhoz köthető költéseket vizsgáló reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyar fogyasztók évről-évre több pénzt szándékoznak karácsonyi ajándékokra fordítani: a megkérdezettek idén átlagosan 58 ezer forintot terveznek összesen elkölteni, míg tavaly 56 ezer, az azt megelőző évben pedig 52 ezer forintot szántak az ünnepekre. A megkérdezettek 38 százalékának egyáltalán nem jelent anyagi terhet az ünnep, a fővárosban pedig ez az arány 47 százalék.
Az ajándékozottak száma viszont változatlan, immár évek óta átlagosan 6 embert szeretnének meglepni a válaszadók, így idén egy emberre vetítve hozzávetőlegesen 10 ezer forint jut.
A karácsonyhoz köthető kiadásokat jellemzően az aktuális fizetésükből és általános tartalékaikból fedezik a megkérdezettek, de sokan tesznek félre kifejezetten erre a célra. Általában az ünnepi kiadások miatt nem akarnak hitelt felvenni a válaszadók, azonban a karácsonyi ajándékok esetében már negyedük mondta, hogy bankkölcsönre lesz szüksége a megvásárlásukhoz.
A 23-29 évesek ötöde, a 30-39 évesek tizede, míg a 40 év felettiek harmada tervezi, hogy így tesz.
A tavalyihoz hasonlóan a megkérdezettek 36 százaléka használja idén hitelkártyáját is az ajándékok megvásárlásakor, azonban megfontoltabban költenek, mivel a felhasználandó átlagos hitelkeret az előző évi 70 ezer forintról 62 ezer forintra mérséklődött.
Ez a csökkenés az ajándékokra fordított összeg emelkedésével együtt vélhetően arra utal, hogy a javuló gazdasági környezet és emelkedő bérek miatt a havi jövedelem és az általános megtakarítások jellemzően nagyobb arányban tudják fedezni a karácsonyi költségeket, mint tavaly
– mondta Somogyi Péter, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője.
Karácsonyi vásár a III. kerületi Főtéren 2019. november 30-án.
Fotó: Mónus Márton / MTI
A hitelkártya keret törlesztésével kapcsolatban a megkérdezettek több mint fele mondta, hogy biztosan időben vissza tudja fizetni a tartozást, míg ötödük véli úgy, hogy igyekszik annyit költeni, amennyit időben vissza tud fizetni, de ha egy kicsit túlköltekezik, az se gond. „Tavalyhoz képest nőtt azoknak az aránya, akik biztosak abban, hogy határidőre feltöltik a hitelkártya keretüket, ami arra utal, hogy egyre tudatosabban használják ezt a terméket. A tapasztalataink szerint ráadásul egyre többen ismerik fel és használják ki az olyan hitelkártyák nyújtotta előnyöket, mint például a vásárlások utáni pénzvisszatérítési kedvezmény” – tette hozzá Somogyi Péter.
Hiába a gondos előre tervezés, sokan érzik, hogy haszontalan az ajándék, amit adnak
A legtöbb válaszadó idén is a partnerét, gyermekét és szüleit szeretné meglepni. A legkedveltebb meglepetések továbbra is az illatszer, a ruhanemű és a könyv, míg a távolabbi rokonok, barátok, munkatársak számára az édesség is közkedvelt. Az ünnepi bevásárlásra fordított idő átlagosan 6 nap. A válaszadók kétharmada karácsony előtt egy hónappal vagy ennél is hamarabb kezdi a vásárlást, és csak egytizedük állította, hogy az utolsó héten kerít erre sort. A nők kezdik el kicsit hamarabb a készülődést, és ők rendelkeznek konkrétabb tervekkel is, a spontaneitás inkább a férfiakra jellemző.
A felmérésben résztvevők 48 százaléka tartja hasznosnak a kapott ajándékot, a haszontalan ajándékokat (pl. ital, gyertya, zokni vagy dísz) pedig legtöbbször elteszik, és nem használják, vagy egyszerűen tovább ajándékozzák. Az adott ajándékoknál már 45%-át tartják hasznosnak a válaszadók, akik jellemzően úgy kerülik el a haszontalan meglepetések vásárlását, hogy kifigyelik, mi tetszik a megkérdezettnek, illetve egyszerűen megkérdezik, mire van szükségük.
Fenntartható karácsony
Ha a karácsonyi ajándék kiválasztásának szempontjait nézzük, első helyen a kedvező ár és a hosszú élettartam szerepel szinte minden válaszadónál, de fontos szempont az alacsony fogyasztás – legyen szó akár áramról, akár üzemanyagról –, valamint a kiterjedt szervízhálózat is. Az összes megkérdezett háromnegyede jellemzően becsomagolja az ajándékokat, a környezeti szempontokra ügyelőknek viszont csak kicsit több mint kétharmada tesz így. A csomagolóanyagok kiválasztásakor érthető módon a környezettudatos válaszadók figyelnek jobban arra, hogy környezetbarát megoldást válasszanak: míg az összes megkérdezett 76 százaléka ezt, addig a „zöld” fogyasztók 99 százaléka tartja nagyon fontosnak vagy valamennyire fontosnak a környezeti szempontokat.
Az ünnepekre vásárolt élelmiszer esetében szintén árérzékenyek a válaszadók, hiszen csaknem mindannyiuk lényegesnek tartja a kedvező árat, de a második helyen ez esetben is a tartósság áll, míg a harmadik legfontosabb szempont, hogy az élelmiszer természetes alapanyagokból készüljön. A megkérdezettek fele jellemzően az összes karácsonyi ételt elfogyasztja, harmaduk pedig körülbelül a háromnegyedét. A megmaradt étel sorsát tekintve válaszadók közül 58 százalék lefagyasztja vagy tartósítja őket, míg 28 százalék állatnak adja, 13 százalék pedig kidobja.
Azoknak az aránya, akik ilyen helyzetben gondolnak arra, hogy rászorulóknak adja a maradék karácsonyi ételeket és süteményeket, mindössze 13 százalék.
.
Borítófotó: Egy eladó árcédulákat ragaszt a termékeire 2019. december 10-én a budapesti Szent István-bazilika előtti karácsonyi vásárban. (MTI/Máthé Zoltán)
