A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), illetve az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmányából – amely a globális piacot 2017 és 2019 között vizsgálta – kiderül, hogy a replikák nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a fogyasztók számára. Ide sorolhatók az egészségügyi (pl.: a hamisított gyógyszerek és élelmiszerek), a biztonsági (pl.: a nem eredeti gépjármű-alkatrészek és akkumulátorok), illetve a környezeti kockázatok (pl.: vegyszer- és növényvédő szer-utánzatok).
Az unióba behozni kívánt hamis termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki. Ami a terjesztést illeti, a hamisítók leginkább a postai csomagok útján történő szállítást részesítették előnyben. Ezek a kis csomagok ugyanis megnehezítik a vámhatóságok átvilágítási és felderítési munkáját. Az elemzésből kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt parfüm- és kozmetikum-koppintások esetében.
A legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százalék) származott, ezek együttesen a lefoglalások csaknem háromnegyedét tették ki. Törökországból a veszélyes árucikkek 9 százaléka érkezett.
(Borítókép: Alexander Supertramp, PuzzlePix/Shutterstock)
