Bár a nyugdíjpénztári tagság több mint fele 46 és 64 év közötti, az elmúlt öt évben fokozatosan csökkent a belépők átlagéletkora – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból, amelyeket egy mai háttérbeszélgetésen ismertettek a kasszák vezetői. Az egészségpénztárnál a 21-30 éves belépők aránya 20-ról 25 százalékra, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb mértékben, 10-ről 20 százalékra emelkedett. A Prémium Pénztárak reprezentatív kutatásának eredményei szerint emellett a 35 év alattiak gondolják a leginkább fontosnak az öngondoskodást, és támaszkodnának a legjobban az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is.
A felmérésből kiderült, hogy
a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül 80 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással,
azonban a félretenni képes háztartások kicsit több mint fele nem tud minden hónapban egy meghatározott összeget megspórolni. „Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Ugyanakkor az időskori megélhetés biztosítására az 50-64 évesek közül már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével láthatóan egyre többen ismerik fel, hogy az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszírozásához” – mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke.
Ezt mutatja az is, hogy háromból két embert aggaszt, mi lesz majd vele nyugdíjasként.
Leginkább egyébként a legfiatalabbakat és a legidősebbeket foglalkoztatja a kérdés: a 18-34 évesek 62 százalékát, míg az 50-64 évesek 66 százalékát nyugtalanítja, miből él majd meg. Bár a többség úgy látja, hogy az időskori megélhetés biztosítása az állam feladata, az öngondoskodást a legfiatalabbak, a 18-34 évesek tartják a legfontosabbnak. Náluk 26 százalékos volt ez az arány, míg a másik két korcsoport (35-49 évesek és 50-64 évesek) már csak 23 és 22 százalékban említette saját felelősségét. „A kutatásból jól látszik, hogy a fiatal korosztály tagjai egyre tudatosabbak, messze a 35 év alattiaknál a legmagasabb azok aránya, akik az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is számítanának, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak időskorukra. 63 százalékuk gondolta azt, hogy nyugdíjasként ezek bevételi forrást jelentenek majd. Hasonló tendenciát figyeltünk meg a saját tagjaink körében is” – tette hozzá Pataki Tímea.
Szintén kedvező a pénztári vezető szerint, hogy az egészség- és nyugdíjkasszákba belépni tervezők között jelentős arányban képviseltetik magukat a fiatalok:
18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj-vagy egészségpénztári tag lesz.
Ez több mint a duplája a 8-8 százalékos átlagnak. Bár reményt keltő a fiatalabb korosztály nyugdíj és egészségpénztárakba való belépési szándéka, valamint a belépők átlagéletkorának csökkenése, a nyugdíj célú megtakarítási hajlandóság még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A Pénztár adatai szerint a 61 év feletti Prémium nyugdíjpénztári tagok 2021-ben kétszer annyit fizettek be átlagosan, mint a 18-30 év közöttiek.
Az egészségpénztárnál fordított a helyzet, ott a fiatalabb korosztály (31-40) átlagbefizetése a magasabb – hozzávetőleg 17 százalékkal –, mint az idősebb korosztályé.
Pataki Tímea szerint, bár a kormány által meghirdetett egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adóvisszatérítésének lehet ugyan negatív hatása az ez évi pénztári befizetésekre (a piac 10 százalékos csökkenéssel számol az utolsó negyedévre az előző évhez viszonyítva), sokkal fontosabb ugyanakkor, hogy ráirányítja a figyelmet más, a személyi jövedelemadót érintő kedvezményekre: jelenleg ugyanis csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár.
(Borítókép: Getty Images)
