Noha az atomenergia és a megújuló energiaforrások jelentős fejlesztésére van szükség, miközben a fosszilis részarányt drasztikusan csökkenteni kellene, ismét reneszánszát éli a szén. Mindez a legtöbb esetben az egyes országokban a politikai és az ideológiai alapú energiapolitikai döntésekre vezethető vissza, az energiaválság pedig rá is kényszeríti többek között az európai országokat a szénimportra – fejtette ki a Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a Magyar Nemzet megkeresésre.
Tavaly a gáztüzelésű erőművek teljesítménye pontosan annyival csökkent Németországban, mint amennyivel a széntüzelésűeké növekedett. Az atomerőműveket tavasszal leállítanák.
Fotó: Robert Michael / Europress/AFP
Németország az energiapolitikája miatt erre rá is kényszerül, mivel „ brüsszeli szankciók miatt nem áll rendelkezésre olcsóbb és nagy mennyiségű földgáz”, ugyanakkor a széntüzelésű erőművek használatát csak a gázüzeműekkel, atomenergiával és a megújuló energiaforrások felhasználásával lehetne háttérbe szorítani. eközben kénytelenek voltak feladni korábbi atomenergiaellenes álláspontjukat és a még működő három erőmű üzemidejét tavaszig meghosszabbították, azonban ez sem lesz elég, mert ahogyan azta szakértő korábban többször kifejtette, az időjárásfüggő megújuló technológiákkal nem lehet ellátásbiztonságot garantálni.
Csak tavaly októberben összesen tizenkét, csaknem hét gigawatt teljesítményű széntüzelésű erőművet kapcsoltak vissza a hálózatba az áramellátás biztosítása érdekében – emelte ki Hárfás Zsolt, megjegyezve, hogy a németek ezeket az intézkedéseket átmenetinek hirdetik, ám ez az állapot hosszabb ideig is eltarthat, hiszen Németországnak rövid távon biztos hogy nincs más alternatívája.
Mivel a szankciók a szénbehozatalt is érintik, ezért dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, indonéz és kolumbiai forrásokból pótolják a hiányzó nyersanyagot, a belföldi kitermelést pedig olyan áron fokozzák, hogy annak falvak esnek áldozatul, és ami miatt az egész a legvisszásabb a szakértő szerint hogy szélturbinákat szerelnek le azért, hogy legyen hely a lignitbányának. A szakértő egy amerikai tanulmányra is felhívta a figyelmet, eszerint Németországban évente ezeregyszáz(!) ember hal meg a szénerőművek okozta légszennyezés miatt. Különösen figyelemre méltó ez annak tükrében, hogy 2022-ben a német szénerőművek termelése 11 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. A gázerőművek termelése pedig közel hasonló mértékkel csökkent.
A jelenlegi helyzetben az is látható, hogy egyre több ország kezd az atomerőművek irányába fordulni, ami új blokkok építését és/vagy a meglévő egységek üzemidő-hosszabbítását jelenti, a Századvég Európa projektjéből pedig az derül ki, az európai polgárok 89 százaléka felelősnek gondolja az elhibázott német energiapolitikát az európai energiakrízis kialakulásáért és a válaszadók fele nagy szerepet tulajdonít Németországnak.
Borítókép: Andrej ISAKOVIC / AFP
