Az Európai Bizottság egyik legutóbbi Eurobarométer-felmérése – amelyet április végén végzett a nem eurót használó tagállamok között, és júniusban tette közzé az eredményét – rámutatott arra, hogy Románia, Magyarország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország és Svédország állampolgárai közül messzemenően a románok támogatják leginkább az európai fizetőeszköz bevezetését hazájukban. Brüsszel egyébként megállapította, hogy Horvátország készen áll a csatlakozásra, így ott 2023. január 1-jétől már a közös európai fizetőeszközt használják, és ezzel húszra nő az eurót bevezető tagállamok száma. A hét, eurózónán kívüli ország közül Dánia huszonkét éve népszavazáson döntött arról, hogy megtartja nemzeti valutáját, a koronát.
Az Eurobarométer felmérésében megkérdezettek átlagosan 60 százaléknyian támogatják az euró bevezetését, de Romániában ez az arány a legmagasabb, 77 százalék. A megkérdezettek 55 százaléka vélte úgy, hogy az eurózónába való belépésnek kedvező hatásai lennének az országukra, ezzel szemben Romániában 65 százalékuk. Mindössze egyharmadnyian vannak azok, akik kedvezőtlen hatásokra számítanak, miközben a többi országban adott válaszokkal együtt kiszámolt átlag 41 százalékos.
Ugyanakkor a román állampolgárok tisztában vannak azzal, hogy jelenleg hazájuk nincs felkészülve erre a lépésre, hiszen a megkérdezettek kétharmada vélte úgy, hogy Bukarest nem teljesítette a kritériumokat. Mindössze 8 százalékot tesznek ki Romániában azok, akik szerint az eurót soha nem kellene bevezetni, míg az eurózónán kívüli átlag 19 százalék.
Államfői bírálat
A kudarcot Klaus Johannis román elnök is megállapította egy júniusi beszédében. Kifejtette: a járvány és a jelenlegi gazdasági válság felkészületlenül érte Romániát amiatt, hogy a koronavírus megjelenése előtt a folyamatos növekedés idején élénkítést hajtott végre a kormány, prociklikus gazdasági politikát alkalmazott. Ennek következtében felborult a makrogazdasági egyensúly, 2019-ben keleti szomszédunkban jegyezték a legmagasabb államháztartási hiányt, ami az államadósság gyors növekedéséhez vezetett. „Az ilyen politikák távolítottak el az olyan stratégiai céloktól, mint az euró bevezetése, jelenleg pedig megakadályozzák a magas infláció elleni hatékony küzdelmet” – kesergett a román elnök.
Van is miért búslakodnia, hiszen Románia a négy fő konvergenciakritériumból egyet sem teljesít, ezzel pedig az eurózónán kívül lévő hét tagállam között egyedül van ilyen helyzetben. Hat éve még az összes elvárásnak megfelelt, de 2016-ban hatályba léptek a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány jóléti intézkedései: jelentősen növelték a béreket és a nyugdíjakat, valamint csökkentették az adókat. Ennek következtében már 2019-ben túlzottdeficit-eljárás indult Bukarest ellen. Az államháztartás stabilitási kritériumának teljesítésétől Románia távolabb került. Ráadásul a központi bank függetlensége sem teljesen biztosított, ezért e jogi feltétel sincs kipipálva. Immár az árstabilitás sem teljesül, az elmúlt tizenkét havi infláció átlagértéke az előző tizenkét havihoz képest 6,4 százalék volt, ami meghaladja a 4,9 százaléknak számító referenciaértéket (ez csak Horvátországban és Svédországban teljesült). Bukarest a valutaárfolyam és a kamatlábak tekintetében sem teljesíti a feltételeket.
„Még a bolgárok is”
A különböző színezetű román kormányok többször jelöltek ki határidőt az euróövezeti csatlakozáshoz, tavalyig a hivatalos céldátum 2024 volt, aztán az idén januárban Adrian Câciu pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2029 a reális időpont, de májusban a kormányszóvivő nyilatkozatából kiderült, hogy immár nincs hivatalosan kitűzött dátum. A román média gyakran tesz epés megjegyzéseket arról, hogy a szegény szomszédként emlegetett Bulgáriának reális esélye van arra, hogy 2024-ben az eurózóna tagja legyen. Pedig az uniós felmérés szerint ott csak a lakosság 54 százaléka támogatja ezt a lépést.
