Egyre nyíltabban támadja hazánkat Soros György

Hírek
Soros György mindent bevet annak érdekében, hogy most vasárnap megbuktassa a bevándorlás-ellenes nemzeti kormányt. Már több hangfelvétel is bizonyítja, hogy a Soros-féle szervezetek célja saját gazdasági és politikai érdekeik érvényre juttatása. Ukrajnában a politikait gazdasági hatalomátvétel, a stratégiai ágazatok megszállása követte. Hazánkban is ez lehet a célja az amerikai milliárdosnak.  

Először a politikai, majd a gazdasági hatalomátvétel

Ukrajna iskolapéldája annak, hogy mi történik akkor, amikor a Soros-szervezetek sikerrel járnak. Az amerikai mindent megtett annak érdekében, hogy a polgárháborús hangulat kirobbantását követően az ország élére került új baloldali kormányban a kulcsfontosságú minisztériumokba a saját embereit ültesse be. Ezekbe a tárcákba úgynevezett stratégiai tanácsadó csoportokat hozott létre, melyen keresztül kedvére befolyásolja a kormányzati döntéshozatalt. Csak az ukrán kormányban legalább 150 Soros-szövetséges tevékenykedik, marionett bábuként mozgatják az ukrán kormányt, ráadásul a stratégiai vállalatokat is ők irányítják.

A Magyar Idők számolt be arról, hogy a Naftogaz – mely Ukrajna egyik legnagyobb állami kézben lévő cége – éppen privatizáció előtt áll. Korábban még a tekintélyes Forbes magazin is arról írt, hogy a Naftogaz teljes vezetése Soros lobbizásának köszönhetően ülhetett a székébe. A Naftogaz egyik hivatalos, nyilvánosan elérhető dokumentuma alapján Andrej Koboljev, a cég vezérigazgatója 2017. november 1. és 4. között találkozott Sorossal Londonban azért, hogy megvitassák a Naftogaz privatizációs terveit. Mint írták, Soros – amellett, hogy saját érdekeit érvényesíti a Naftogazban – szorgalmasan támadja a cég ukrajnai versenytársait is. Ehhez az általa támogatott Transparency International mellett a szintén általa pénzelt Antikorrupciós Cselekvési Központ nevű szervezetet is igénybe veszi.

Ennek érdekében Soros NGO-i propagandaeszközökkel és a közösségi média segítségével támadják a magánkézben lévő, Burisma nevű vállalatot, többek között – mint szinte mindig, ha Sorosnak kell valami, vagy tönkre akar tenni valakit vagy valamit – korrupciós vádakkal. Soros tehát a politikai hatalomátvételt követően gazdasági befolyást is igyekszik szerezni az általa megszállt országokban, Magyarországon is ez a célja.

Mint ismert, az Orbán-kormány az elmúlt 8 évben számos stratégiai vállalatot vett vissza nemzeti kézbe és a korábbi privatizációs törekvésekkel szemben nagy figyelmet szentelt annak, hogy ne külföldi tulajdonban legyenek ezek a gazdaság kulcsfontosságú ágazatai. Akkoriban a Soros-féle szervezetek élesen támadták emiatt a magyar kormányt, sőt a nemzetközi közvéleményben is igyekeztek elérni, hogy sújtsák szankciókkal hazánkat az ilyen lépések miatt.

Ne legyenek kétségeink, egy esetleges ellenzéki hatalomátvételt követően rövid időn belül ismét beindulnának a privatizációs törekvések, melynek egyik haszonélvezője Soros György lenne.

A választás tétje: Orbán vagy Soros

Magyarországon Soros György egy olyan horror koalíciót juttatna hatalomba, melynek tagjai semmiben sem tudnának megállapodni, az ebből adódó politikai káoszt kihasználva pedig a megválasztott képviselők helyett ezek a Soros-szervezetek irányítanák az országot.

Mindez rendkívül veszélyes, hiszen a júniusi uniós csúcson döntés születik a kötelező betelepítési kvótákról, melynek keretében Magyarországra évente tízezer migránst telepítenének be. Ha ezen a csúcson egy bevándorláspárti vagy instabil magyar kormány képviselteti magát, akkor garantáltan ránk tudják erőltetni az illegális bevándorlók befogadását.

A most hétvégi választás tétje így soha nem látott mértékű, a magyaroknak két út között kell választania. Vagy támogatják a nemzeti oldal jelöltjeit és kiállnak a bevándorlás-ellenes politikai mellett vagy a globális erők által befolyásolt ellenzékre voksolnak, melyeknek hatalomba kerülésével garantált hazánk bevándorlóországgá válása.

Elég csak megnézni a nagy nyugat-európai városokat ahhoz, hogy lássuk, egy ilyen fordulattal rövid időn belül kisebbségbe szorulnánk saját hazánkban és megváltozna mindaz, amit eddig Magyarországként ismertünk. Búcsút inthetnénk kultúránknak, hagyományainknak és városainknak. Budapest sokkal inkább hasonlítana egy közel-keleti bazárra, mintsem egy európai városra.

Nem szabad hátradőlni a nemzeti oldalnak

Sokan mondják, hogy mindez nem valósulhat meg, hiszen a Fidesz-KDNP toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat, úgyis folytathatja a kormányzást és így Magyarország magyar ország maradhat. Ugyanakkor éppen ez a hozzáállás jelenti a legnagyobb veszélyt a nemzeti oldalra. Hiába van ugyanis 80 százalékos támogatottsága a társadalomban a déli határkerítésnek, hiába nem szeretnék a magyarok egyöntetűen, hogy az illegális bevándorlás tömeges legyen, ha nem mennek el szavazni, akkor nem várt meglepetések történhetnek április 8-án.

Így mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy a szimpátia nem elegendő vasárnap, a leadott szavazatok számítanak, mindenkinek el kell tehát menni szavazni, nem szabad hátradőlni a nemzeti oldal támogatóinak.

Már csak azért sincsen ok a túlzott bizakodásra, mert Soros szemmel láthatóan mindent bevet annak érdekében, hogy megbuktassa a nemzeti kormányt. A napokban a Soros-birodalom egy újabb nemzetközi szervezete szállt be a magyar választási kampányba, célzott és válogatott üzenetekkel, természetesen Orbánnal szemben és a bevándorláspárti ellenzék mellett kampányolva.

A 888.hu beszámolója szerint Francia- és Olaszországban az Avaaz szintén a bevándorlást ellenző jobboldali pártok ellenében kampányolt, mégpedig a bizonytalanok vagy a távolmaradást fontolgatók körében. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Frontja, Olaszországban pedig a szintén bevándorlásellenes Északi Liga és Berlusconi jobboldali koalíciója ellenében kampányoltak és mozgósítottak.

 

Borítófotó: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke az EP fejlesztési, költségvetési, bel- és igazságügyi bizottságainak közös konferenciáján Brüsszelben 2016. június 30-án. (MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink