A felmérések alapján európai szinten jóval kevesebb nő választja a mérnöki, a természettudományos vagy az informatikai pályát, mint férfi – miközben összességében 2027-re az EU-ban több millió munkavállaló fog hiányozni csak a technológiai szektorból.
Hogyan növelhetjük a nők arányát a STEM területeken?
– tette fel a kérdést az Egyenlítő Alapítvány és az IVSZ egy közelmúltban készült kutatása, amelyben a hazai STEM szakos hallgatókat, illetve a már végzetteket kérdezték.
A válaszadók fele gondolja úgy, hogy a férfiak és a nők számára egyaránt vonzóbbá kellene tenni a technológiai szektort, és csak 19 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy elsősorban a nők érdeklődését kellene felkelteni a STEM szakmák iránt – nyilván a válasz első fele a területen érzékelhető munkaerőhiányra mutat rá.
A „hogyan” kérdésére érkeztek megoldási javaslatok a kutatásban megkérdezett mérnökök részéről: említették a természettudományos tantárgyak iskolai oktatásának modernizálását, a példaképek megjelenítését a gimnáziumokban – és itt nem feltétlenül a szakmai csúcsvezetőkre gondoltak, szerintük tökéletesen elegendő lenne, ha egy pár éve végzett mérnöknő mesélne a pályájáról a diákoknak.
Gyakorlati pillantfelvétel a tech szektorról
Horváth Orsolya öt éve az IT-szektor egyik meghatározó szereplőjének, a Kontron Hungary Kft.-nek a HR vezetője, és szintén úgy véli, hogy már a középiskolában érdemes lenne komolyabban foglalkozni azzal, hogy a diáklányok reális opcióként gondoljanak például az informatika szakra.
„Az IT világát sokan férfiasnak tartják, ezért a lányok érdeklődéséből a legtöbbször alapból kiesik. De ha még a felsőoktatási intézmény kiválasztása előtt tájékoztatást kapnának arról, hogy milyen részterületei vannak, és ez egy számukra is járható karrierút, akkor lehet, hogy többen orientálódnának errefelé. Szerencsére, erre vonatkozóan vannak már kezdeményezések, például az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség különböző területeken tevékenykedő női mérnökökről készített kisfilmeket, amelyeken keresztül a pályaválasztást szeretnék segíteni.”
A tanárok felelőssége jelentős
A kutatás is arra erősített rá, hogy 13-16 éves kor körül, ha egy jó fizika, matematika vagy kémia tanárt sodor a diák mellé az élet, akkor az terhelheti a nőket (és a férfiakat is) a STEM pályák felé. „Lenevelő” hatásról, személyről a megkérdezettek 11 százaléka említett a női pályaválasztás során – ez lehetett a sztereotípiák mentén gondolkodó tanár és féltő szülő egyaránt. Persze, van olyan diáklány, akit az ellenszél kifejezetten doppingol arra, hogy bebizonyítsa, képes elvégezni mondjuk egy informatika szakot. A felsőoktatási intézménybe bejutva a megkérdezettek a társaik támogatásáról számoltak be, ebből is látszik, hogy komoly jelentőséggel bírnak a diákszervezetek, a tanulókörök arra nézve, hogy egy STEM szakos diáklányból ne váljon pályaelhagyó. A felsőoktatásban a tanári kar is többnyire szupportív, bár a vidéki intézményekben határozottabban kell bizonyítania egy nőnek, hogy megállja a helyét.
Hol jelenik meg mégis a női munkaerő?
Horváth Orsolya a Világgazdaságnak elmondta, hogy a cégüknél valóban alapvetően kevés a hölgy jelentkező olyan klasszikus IT-pozíciókra, mint például az IT infrastruktúra-mérnök. Viszont vannak olyan területek, ahol igenis megjelennek a női kollégák. „Ezek inkább a szoftveres megoldásokhoz kapcsolódó munkakörök, mint tanácsadó, üzleti elemző, tesztelő, vagy szoftverfejlesztő, de vannak projektmenedzser munkakörben tevékenykedő kolléganőink is. Az SAP területén a cégünk minden évben elindít egy junior programot, ahova pályakezdőket várunk, akik egy tanácsadói képzésen vesznek részt. Köztük viszonylag sok a nő, és szerintem ezen a területen tudják is kamatoztatni a nemre jellemző erősségeket, a komplex problémamegoldó-készséget, a kreativitást, az ügyféllel való hatékony kommunikációt, az empátiát.”
Vidéken rosszabb a helyzet
Arra kérdésre, hogy egyenlő bánásmódot érzékelnek-e nők és férfiak között a munkahelyeken, a kutatásban megkérdezettek 59 százaléka igennel válaszolt, kisebb anomáliát említett 30 százalék, 7 százalék szerint a férfiakkal, 4 százalék szerint pedig a nőkkel kivételeznek a STEM ágazatokban.
A felsőoktatásban is jelen lévő Budapest és vidék közötti különbség a munkahelyeken szintén megjelenik: a vidéki munkahelyeken az anomáliák erősebben jelen vannak, mint a fővárosban – ez nem azt jelenti, hogy nemi egyenlőség tekintetében Budapesten nem lenne hova fejlődni. A vidékiek és a több éve pályán lévők úgy ítélik meg, hogy a nőknek kevesebb lehetőségük van ezekben a szakmákban az előrelépésre, mint a férfiaknak.
A technológiai szektor elismeri a női munkatársak tudását
A HR szakértő szerint a gyakorlatban nem feltétlenül férfi-specifikus skillek kellenek a technológia szektorhoz, de ma már – mivel a férfiak vannak többségben a pályán – talán a beilleszkedés vélt nehézségei is elrettentően hatnak a nőkre. Miközben ő azt nem tapasztalja, hogy az a kevés nő, akit dolgozni lát ezen a piacon háttérbe szorulna, vagy nem hallgatnának a szavára az ellenkező nemű munkatársak. „A mi cégünknél abszolút örömmel fogadnak a kollégák egy belépő női munkatársat, nem hallottam még negatív visszajelzést erre vonatkozóan egyik oldalról sem. Szerintem egy csapaton belül és az ügyfelek felé is sokkal jobb benyomást keltő, ha vannak hölgyek is a kollégák között, más a csoportdinamika, a szemlélet.”
A teljes cikk a vg.hu-n olvasható.
Fotó: Shutterstock
