Igen nehéz megbecsülni, hogy a magyar lakosság mekkora arányban érintett az allergiás megbetegedések területén, ugyanis igazán nagy, átfogó allergológiai kutatás még nem készült – mondta korábban a Figyelőnek Magyar Donát, az Országos Közegészségügyi Központ Levegőhigiénés és Aerobiológiai osztályának vezetője. Ám a felméréseik szerint az látszik: a társadalom egynegyede allergiás, e bő kétmillió ember fele pedig biztos, hogy a parlagfű szezonban is megvívja a maga harcát. Az európai összehasonlítás pedig még nehézkesebb, hiszen a kontinens térségeiben eltérő okok állnak az allergiás megbetegedések mögött. Északon a nyírfa, míg a tengerparti országokban a poratka okoz problémákat. E társadalmakban jelentéktelen mértékben, vagy egyáltalán nincs jelen a parlagfű, így fogalmuk sincs arról, hogy az súlyos népegészségügyi problémák forrását jelenti-e.
Mindenesetre tonnaszám fogy a százas kiszerelésű papírzsebkendő, meglódul az allergiaellenes gyógyszerek és egyéb készítmények forgalma is.
Nem csak az a gond az allergiszezonnal, hogy “elkezdődik”, és kitart egészen őszig, hanem hogy a hazai parlagfű elleni küzdelem nem érte el a kívánt hatást, másképpen szólva, szinte elhasalt a projekt. Minden évben elhangzik minden napszakban, hogy mindenki fogjon össze mindenkivel, kisemberek a magasságos hivatalokkal, izzítani kell a forró drótot, ha valahol parlagfű üti fel a fejét. Most meg nagyon úgy tűnik, hogy senkinek sem kell erőlködnie, ha parlagfüves területen szeretne kalandozni egyet.
Az Állami Számvevőszék minapi jelentése szerint nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között. Németh Erzsébet felügyeleti vezető az MTI szerint elmondta: ellenőrzésük arra terjedt ki, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszerét irányító és az abban részt vevő hatóságok, szervezetek a tárgyalt időszakban mennyire tartották be a szabályokat, illetve a rendszer keretei között a kitűzött célokat sikerült-e elérni. Közlése szerint nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt. Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülő védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfű koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem hullámzott.
Mindez talán valami olyasmit jelenthet, hogy ha valaki köszönetet szeretne mondani, akkor azt a szélnek és az esőnek címezze.
Szuperbogár
Felmerül a kérdés, hogy meddig kell emberek millióinak együtt élniük ezzel a problémával, hiszen az amerikai kontinensről származó növény magja negyven évig csíraképes, könnyen terjed, olyan természetes kártevői pedig, amelyek visszaszorítanáka térségünkben nem telepedtek meg. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, némi reménnyel kecsegtet egy még nagyon korai stádiumban lévő, de annál ígéretesebb lehetőség, ugyanis Olaszországban megjelent egy olyan bogárfaj, amelyik gyakorlatilag „tarrágást” végzett a parlagfüves területeken és számottevően csökkentették a légköri pollenszintet.
Már folynak a költség-haszon elemzések, hiszen fennáll az a félelem, hogy a bogár a haszonnövényeket is megtámadja. Előzetes vizsgálatok alapján viszont az látszik, hogy az új „biológiai fegyver” okozta károk minimálisak a parlagfű által előidézett társadalmi-egészségügyi kiadásokhoz képest. Magyar Donát szerint érdemes lenne megvizsgálni a hazai vonatkozásokat is.
