Kelet-Közép-Európában az OTP volt az egyetlen volt állami nagybank, amely nem került külföldi kézbe. A bank értéke a tőzsdei bevezetéskor 300 millió dollárt ért, ez mostanra 10 milliárd dollárra változott – kezdte előadását a BÉT50 konferencián Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója.
Felidézte: a bank stabil pozícióját a ’90-es években alakította ki, amikor is modern számítástechnikai platformok bevezetésével tudtak koncentrálni a lakossági szolgáltatások elterjesztésére. Az OTP jelenlegi tőzsdei kapitalizációja mintegy 35-40%, forgalma pedig durván fele a teljes tőzsdéének.
A 2000-es évek hitelezési boomjáról, amely végül a 2008-as hitelválsághoz vezetett az OTP-vezér úgy fogalmazott: a bankok helyett a hatóságokat terheli leginkább a felelősség. Kiemelte: a válság után az OTP volt az egyetlen olyan nagybank, amelynek nem kellett külső tőke a talpra álláshoz.
Cél a további terjeszkedés
Csányi Sándor kiemelte, hogy folyamatosan keresik az újabb befektetési lehetőségeket, mintegy 200 célpontot vizsgáltak meg, ebből alakult ki a mára 10 országban jelenlévő bankcsoport. A fiókok 75, az eredmény 40 százalékát ma már a külföldi bankok biztosítják. Az eltérés oka, hogy sok helyen csak kisbankot tudtak venni.
Az elnök-vezérigazgató szerint a külföldi bankok hozzájárulása az OTP profitjához nőni fog. A tőke leghasznosabb felhasználása Csányi Sándor szerint a külföldi bankokba történő invesztálás. Lehetőleg olyan országban, ahol már jelen vannak. Ez a bank részvényárfolyamának emelkedésén is látszik, amely jelentősen meghaladja a régiós versenytársakét. „Reményem szerint pár év múlva ezeket a nagyobb bankokat is le fogjuk lépni” – fogalmazott Csányi Sándor.
Nem múlt el kamatveszély
Az OTP-vezér előadásában kiemelte: a magyar gazdaság egyre jobb állapotba kerül köszönhetően a Magyar Nemzeti Bank kiváló intézkedéseinek, a devizahitelek rendezésének, az alacsony kamatoknak, valamint a növekedési hitelprogram bevezetésének.
Csányi Sándor ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a forinthiteleknek is van forintkockázata, nem kiszámítható teljesen a kamatpálya, ami biztos, hogy nem marad ilyen alacsony a kamat a jövőben.
További növekedésre számít az OTP
Az összes vállalakozásnak az EU-ban és nálunk is közel 99 százaléka kis- és középvállalkozás, amelyek az alkalmazottak mintegy 70 százalékát foglalkoztatják. Csányi Sándor kiemelte a hazai kkv-szektor erőteljesen jelen van az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban, az iparban azonban kevés a kis- és közepes vállalat. Ennek az az oka, hogy ebben a szektorban magas a humántőke és a pénztőke iránti igény.
A hazai kkv-k kettő versenyelőnyére hívta fel a figyelmet Csányi Sándor a régiós versenytársakhoz képest. Az állami támogatások mellett kiemelkedő finanszírozási lehetőségek is rendelkezésre állnak a magyar kis – és középvállalatok számára.
Az OTP mintegy 10-12 százalékos hitelállomány növekedésre számít a következő években a kkv-nál, így 2030-ra az európai átlagot érheti el a GDP-arányos hitelállomány köszönhetően a jegybank hitelprogramjának – fogalmazott Csányi Sándor.
Fotós: Pictorial Collective
