Életbe lépett pénteken az ENSZ nukleáris fegyverek teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződése (TPNW), amelyhez azonban
nem csatlakoztak azok az országok, amelyek nyíltan vagy gyaníthatóan atomfegyverrel rendelkeznek.
A 2017-ben New Yorkban 127 ország által jóváhagyott megállapodás az első olyan egyezmény, amelynek aláírói a nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök kifejlesztésének, tesztelésének, előállításának, beszerzésének, birtoklásának és használatának teljes tilalmára vállaltak kötelezettséget.
A Szovjetunió első tömeggyártású taktikai nukleáris bombáját, az RDS-4-et mintázó emlékmű Moszkvában 2021. január 16-án. (Fotó: Makszim Sipenkov / MTI/EPA)
A TPNW-t mindazonáltal nem írta alá az a kilenc ország, amely nyíltan vagy gyaníthatóan atomfegyverrel rendelkezik,
azaz az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Kína, Franciaország, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael.
Az atomhatalmak a teljes tiltás helyett az 1968-as atomsorompó-szerződés megszigorítását és megerősítését akarják elérni. A szerződés részes államai semmilyen fejlesztést és kísérletet nem hajthatnak végre nukleáris fegyverekkel, nem állíthatnak elő atomfegyvert, és a területükön se nem állomásozhatnak, se át nem haladhatnak nukleáris fegyverek, és segítséget sem nyújthatnak semmi ilyen tevékenységhez. Ha nukleáris fegyverrel rendelkező ország csatlakozik a megállapodáshoz, akkor adott határidőn belül ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul fel kell számolnia atomprogramját.
Jelenleg Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban vannak amerikai, robbanófejeket tároló katonai támaszpontok. A dpa német hírügynökség arra is emlékeztet, hogy az egyezmény az aláíró államok közül csupán 51, jórészt fejlődő országban emelkedett törvényerőre.
A nukleáris fegyverek növekvő veszélyt jelentenek, sürgősen meg kell őket semmisíteni
– áll António Guterres ENSZ-főtitkár pénteki közleményében, amelyben egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy az atomfegyverek katasztrofális emberi és környezeti károkat okozhatnak.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke az észak-koreai kommunista állampárt nyolcadik kongresszusán Phenjanban 2021. január 12-én. Kim országa katonai képességeinek kiépítését és nukleáris elrettentési képességének növelését sürgette a kongresszus zárónapján. (Fotó: MTI/AP/KCNA/KNS)
Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) nemzetközi civil kezdeményezés, amely 2017-ben Nobel-díjat kapott tevékenységéért, szintén aggodalmát fejezte ki. A NATO-tagország Németország kormánya a szerződés életbe lépése előtt nem sokkal arra figyelmeztetett, hogy
a TPNW akár meg is nehezítheti a nukleáris lefegyverzést célzó tárgyalásokat.
A második világháborúban amerikai nukleáris csapást elszenvedett Japán, amely mindazonáltal ma az Egyesült Államok szövetségese, szintén nem írta alá az egyezményt.
(Borítókép: Léggömböket eresztenek le résztvevők az ENSZ nukleáris fegyverek teljes betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény (TPNW) mai napi életbe lépése alkalmából tartott megemlékezésen a Béke-szobor előtt Nagaszakiban 2021. január 22-én. (MTI/AP/Kyodo News)
