Visszautasította az Európai Központi Bank (EKB) vezetője a piaci nyomást, amely az emelkedő infláció miatt a jegybank monetáris politikájának vártnál korábbi szigorítását szorgalmazta. Semmi nem indokolja, hogy olyan
gyorsan és könyörtelenül cselekedjünk, mint az amerikai Fed
– közölte.
Az élelmiszerek és az energia árának további emelkedése tavaly decemberben rekordszintre, 5 százalékra húzta fel az eurozóna inflációját. Ez jóval az EKB 2 százalékos célja felett van. Lagarde szerint viszont a fogyasztói árak növekedési üteme stabilizálódik és jövőre “fokozatosan csökken”.
A piaci várakozások szerint a Fed és a Bank of England az idén leállítja eszközvásárlási programját és fokozatos kamatemelési ciklusba kezd. Az EKB azonban még tavaly decemberben közölte, hogy “nagyon valószínűtlen”, hogy az idén kamatot emeljen és az idei év hátralévő részében továbbra is folytatja a kötvényvásárlási programot.
A gazdasági fellendülési ciklus az USA-ban előtte jár az európai helyzetnek
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke
– mondta Lagarde. A jegybankár határozottságát azonban megkérdőjelezi a piac, amely arra számít, hogy az inflációs nyomás továbbra is erős marad az eurozónában, folyamatosan meghaladva az EKB célját. A piacok jelenleg két 0,1 százalékpontos kamatemelést áraznak az idei évre.
Az eurozónában irányadó 10 éves német államkötvény hozama szerdán pozitívba fordult, ilyen helyzet utoljára 2019-ben fordult elő. Lagarde reakciója szerint az emelkedő hozamszint azt jelzi, hogy a gazdasági fundamentumok visszatérnek a normális kerékvágásba”.
A monetáris szigort sürgetők szerint az EKB azért ilyen óvatos, mert attól tart, hogy a pandémia hatásainak enyhítése miatt nyakig eladósodott kormányok bajba kerülnének a magasabb kamatszint miatt. Három neves német közgazdász, Jürgen Stark, Thomas Mayer és Günther Schnabl egy nemrég közzétett cikkükben úgy vélekedtek:
egyre világosabban látszik, hogy az inflációs nyomás erősödik, ha a monetáris politika nem lép közbe.
Viszont hozzátették azt is, hogy egy monetáris szigorítás komoly problémákat jelentene a nyakig eladósodott eurozóna tagországoknak. Vagyis az EKB komoly dilemma előtt áll: ha folytatja az ultralaza monetáris politikát, akkor elszabadulhat az infláció. Ha viszont a vártnál korábban leállítja kötvényvásárlási programját és kamatot emel, akkor megnehezíti a tagországok adóssághelyzetét.
