A KSH kedden közli a talán legjobban várt januári adatot, a kereseti statisztikát – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 18,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az év egészét tekintve az átlagkereset 17,5 százalékkal emelkedett. Az év eleji adat ettől jelentősen eltérhet, hiszen a vállalkozások jellemzően ekkor adnak béremelést a munkavállalóiknak – bár ahogy tavaly láttuk, nem elképzelhetetlenek kiegészítő emelések sem az év során. Az idei évi béremelés mértékét meghatározza a minimálbér 16, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos növelése, a januári adat is valahol e körül alakulhat majd – vélekedett. Tavaly azonban mintha a bértárgyalások némileg csúsztak volna márciusra a versenyszférában, így nem biztos, hogy a mostani adat az egész évet tekintve mérvadó lesz az alacsony bázis miatt. Várakozásaink szerint a béremelkedés üteme a versenyszférában gyorsabb, a közszférában lassabb lesz – tette hozzá. Érdemes megjegyezni – hívta fel a figyelmet -, hogy a KSH mostantól némileg új rendszerben közli a kereseti adatokat: a jövőben nemcsak az 5 fő feletti cégeknél, a közszférában, illetve a non-profit cégeknél dolgozók lesznek benne a tájékoztatóban publikált adatban, hanem minden alkalmazott. Ez módszertani változást nem jelent, hiszen ezek az adatok eddig is elérhetőek voltak a KSH honlapján. Eddig azért nem ez az adat került a közlés középpontjába, mert csak egy 2019-es módszertanváltás (adminisztratív adatforrások felhasználása) tette lehetővé az alkalmazottak teljes körében a keresetek felmérését, és így eddig nem állt rendelkezésre megfelelően hosszú adatsor.
Az idei évi béremelés mértékét meghatározza a minimálbér 16, illetve a garantált bérminimum 14 százalékos növelése Fotó: Licska Balázs LB Békés Megyei Hírlap
Pénteken az ipari termelői árak februári adatai, illetve a januári termékkülkereskedelmi adatok második becslése jelenik meg – ismertette Regős Gábor. Januárban az ipari termelői árak éves alapon 35, míg havi alapon 0,8 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a havi alapú áremelkedés már nem annyira jelentős, mint a tavalyi évben jellemző volt, így az ipari termelői árak lassabb növekedése segítheti az infláció lassulását – magyarázta. Az ipari termelői árak éves alapú jelentős drágulását az energiaárak emelkedése mellett az alapanyagárak növekedése és a forint gyengülése okozta.
Januárban az első becslés szerint a külkereskedelmi termékforgalom kedvezően alakult. Az export euróban számított értéke 15, míg az importé 14 százalékkal nőtt. Bár a forgalmat 165 millió eurós deficit jellemezte, ez jóval alacsonyabb a tavalyi év második felét jellemző értékektől. A második becslés az értékadatok pontosítása mellett a volumen alakulásáról ad majd tájékoztatást, amelyből megtudhatjuk, hogy az idei évben is folytatódott-e a tavalyi évet jellemző cserearány romlás.
Kedden ülésezik a jegybank Monetáris Tanácsa. A monetáris kondíciókban nem számítunk semmilyen változásra – húzta alá a szakértő. A kamatok csökkentésére az amerikai bankcsődök nyomán megnövekvő kockázatok miatt a korábbinál is kisebb az esély, de egyelőre kamatemelést sem kényszerít ki a piac. Így az egynapos betéti eszköz kamata továbbra is 18, míg az alapkamat 13 százalék lehet. Lazításra akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélés javul, amely részben a nemzetközi piaci kockázatokhoz, részben a Brüsszellel való megegyezéshez kapcsolódik. Áprilistól lép életbe a kötelező tartalékráta emelése és a kötelező tartalék negyedének kamatmentessége. Itt most további változásra nem számítunk. Ami érdekes lesz, az a jegybank előretekintő iránymutatása, illetve az új makrogazdasági prognózisa – emelte ki Regős Gábor.
Ami a nemzetközi piacokat illeti, az Eurostat heti adatközlései közül a pénteken megjelenő februári munkanélküliségi adatokat érdemes kiemelni. Januárban a munkanélküliségi ráta az eurózónában 6,7, míg az Európai Unióban 6,1 százalékot tett ki. Mindkét gazdaságban a tavalyi év első fele óta ezen a szinten stagnált a munkanélküliek részaránya. A legnagyobb, 13,0 százalékos munkanélküliségi ráta Spanyolországot jellemezhette, de vélhetően a görög érték is kétszámjegyű volt (nem közöltek még januári adatot). A legkisebb munkanélküliségi rátát Csehországban (2,5 százalék), Lengyelországban (2,8 százalék), illetve Máltán és Németországban (egyaránt 3,0 százalék) mérhették. Az új adatközlésből kiderül, hogy februárban változott-e a munkanélküliségi ráta, és ha igen, milyen irányba.
Borítókép: Getty Images
