A KSH által közzétett statisztikák szerint a második hónapban 42,3 százalékkal nőtt az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest.
Az épületek főcsoportban 56,2, az egyéb építmények esetében pedig 20 százalékkal volt magasabb a termelés.
Az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 13,3 százalék volt a növekedés a teljesítményben.
Épületek esetében új szerződést 175 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1282 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 16 százalékkal magasabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában 186 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra, az állomány pedig 1984 milliárd forint volt, ami 22 százalékos éves megrendelésnövekedést jelent.
A Takarékbank értékelés szerint a januári átmeneti megtorpanás után februárban kilőtt a hazai építőipar, továbbra is erős a lendület az iparágban
– amit a rendelésállományok is mutatnak –, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes. A tavalyi utolsó negyedévben 16,7 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 4,6 százalék volt a növekedés mértéke.
Az építőipar legnagyobb kihívása továbbra is az elszabaduló alapanyagellátási és áremelkedési problémákkal való szembenézés lesz, ami láthatóan tovább gyorsul jelenleg is főként az energiaválság és az ukrán háború következményeiként, miközben a kereslet továbbra is kiugróan erős az iparágban. A Takarékbank elemzőinek várakozásai szerint az idén 12 százalékot némileg meghaladó lehet az iparág növekedése, de a háború közvetett következményei, az alapanyagellátás jelentős akadályai és a munkaerőhiány miatt jelentős a bizonytalanság a pályában.
Az erőteljes piaci kereslet, a dübörgő ipari, logisztikai és irodaépítések mellett szerepe van az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi erős keresletben,
és a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak. A szoros határidőkhöz kötött 3 millió forintos felújítás támogatási program, a visszavezetett 5 százalékos újlakás áfa, a CSOK támogatások illetve az illetékmentesség is tovább fűtheti az ingatlanpiacot és az építőipari konjunktúrát idén, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt.
Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra is csúcs közelben tartózkodnak az emelkedő kamatok mellett is, a hazai befektetési célú lakásvásárlások ismét erősödnek az inflációs környezetben – főként Budapesten –, és a felújítások iránt is jelentős kereslet érzékelhető. Az évkezdet alapján erős éve lehet a hazai építőiparnak a beszerzési problémák és az évek óta tartó erőteljesen bérinfláció folytatódása ellenére is, azonban az alapanyaghiány és a beruházási költségek továbbra is kiugró növekedése lassan fékezőerővel is bírhat középtávon, de a jelenlegi szerződésállomány elégséges kapacitást köt le a következő másfél évben.
Iparági tapasztalatok alapján némi enyhülést hozott az építőipari alapanyagok „exportkorlátozása”, tavaly év végére 10-15 százalékos árcsökkenésről számoltak be a kivitelezők,
viszont az idei év elején a várt 10 százalék körüli áremelések helyett nem ritkák a 25 százalék feletti áremelkedések a negatív globális fejleményekre hivatkozva, így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac.
