Egyedi megoldásokkal is ösztönzi a sertéshúsfogyasztást az Agrármarketing Centrum

Hírek
A vörös húsok szerepe táplálkozásunkban vitathatatlan, ennek ellenére az elmúlt 20 évben átlagosan 30%-kal csökkent a sertéshús hazai fogyasztása és fejenként mindössze 25 kg kerül az asztalunkra évente. Holott a jó minőségű sertéshús nagymértékben tartalmaz ásványi anyagokat, fehérjéket és B-vitamint, valamint vastartalma is számottevő.   

Hazánkban számos védjegyes termék garantálja a feldolgozás megfelelő minőségét és körülményeit. A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával megvalósuló promóciókra az elmúlt öt évben mintegy másfél milliárd forintot fordított az Agrármarketing Centrum (AMC). A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és terméktanáccsal szakmai együttműködésben megvalósuló kampányok hatásai – főként a tudatos vásárlás és fogyasztás terén – eredménnyel jártak, s ennek komoly gazdasági hozadéka is van.

A fogyasztókat célzó kommunikációs kampányok mellett az ágazat támogatására az utóbbi években számos olyan intézkedés történt, amely a gazdák és a kormányzat közös erőfeszítéseinek köszönhető. Az ágazat folyamatosan erősödik, amelyet az is bizonyít, hogy a KSH adatai szerint 2017-ben a sertéságazat kibocsátása 239,5 milliárd forint volt, amely a mezőgazdasági kibocsátás 9,4 százaléka. Ennek értéke egy év alatt 9,2 százalékkal emelkedett. A sikerhez az is hozzájárul, hogy Magyarország magas minőségű, az EU állatjóléti előírásainál szigorúbb kritériumokat teljesítő, GMO-mentes termékeket állít elő.

Kedvező, hogy a külpiaci kereslet is nőtt a sertéshús iránt. A sertéshús exportja 2017 első tizenegy hónapjában 130, 8 ezer tonna volt, amely éves összehasonlításban 3,8 százalékkal (4,8 ezer tonnával) bővült és a magasabb áraknak köszönhetően 10,6 százalékkal emelkedett az értéke.

Az ÁFA-csökkentés hatásai

A gazdasági mutatókhoz hozzájárult az is, hogy a Kormány 2016. január 1-től 5%-ra mérsékelte a sertés tőkehús ÁFÁ-ját, amely mérföldkövet jelent a feketegazdaság felszámolásában és a vásárlói tudatosság, fogyasztásösztönzés elősegítésében is.

Az adócsökkentések első állomása egyébként az élő- és félsertések 2014. január 1-től bevezetett áfájának mérséklése volt, amely rendkívül pozitív hatással járt, azaz érezhetően tisztult a piac. A kormány 2015. január 1-től 5 százalékra csökkentette a szarvasmarha és a juh köztes termékeinek áfáját is, majd 2016. január 1-től következett be a sertés tőkehús 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése.

Az ÁFA-csökkentés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, nem csak a gazdaság fehéredett, de a fogyasztási kedv is növekedett.  A húsféleségeken belül 2016-ban a sertéshúsfogyasztás emelkedett a leginkább, éves szinten egy főre jutóan 2,2 kilogrammal.

Különleges marketingmegoldásokkal a fogyasztás ösztönzéséért

A számok kedvező alakulásához a tapasztalatok szerint az is hozzájárul, hogy az Agrármarketing Centrum minden évben újszerű megoldásokkal is igyekszik népszerűsíteni a sertéshús fogyasztását. A 2018-ban indított tavaszi promóció során például nem csak televíziós és rádiós hirdetésekben, valamint nyomtatott és online újságok oldalain találkozhatnak az „Egy kiváló minőségű sertéshús – minden ízében különleges” szlogen alatt futó kampány üzenetével, hanem a Széll Kálmán téren egy különleges látványelemekkel, makettekkel és kivetítővel díszített buszmegálló is várja az utazóközönséget.

Célegyenesben a sertésstratégia

A sertéshús fogyasztásának növekedése természetesen csak a jéghegy csúcsa és mindez elérhetetlen lett volna a Kormány 2012-ben elindított célzott sertésstratégiája nélkül. Ennek keretében többek között fejlesztési támogatást kaptak a sertéshús feldolgozók, továbbá átfogó kutatási és fejlesztési programok, széleskörű bel- és külpiaci marketing akciók indultak a hazai sertéshús, ezen belül kiemelten a mangalica népszerűsítésére. Kiépült a sertéságazati információs rendszer, valamint a tenyésztést és a teljesítményértékelést segítő infrastrukturális beruházások valósultak meg.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink