Az ORFK adatai alapján tavaly 4068 esetben ütközött gépjármű vaddal – idézi a cég közleménye az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) adatait. A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, de a közelmúlt sajtóhírei szerint több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást.
Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora szerint dedikált tanácsként nem szabad kiadni, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Kiemelte, hogy nagyon fontos a sebességhatárok betartása, mert „már 50-60 km/h-nál el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”. A szakértő szerint ezért kell gyakorolni, de így is van olyan helyzet, amikor elkerülhetetlen az ütközés. „80-90 km/h-nál, folyamatos szembejövő forgalomban nem rántom el a kormányt, hanem satufék és várom az ütközést” – tette hozzá.
Már egy róka is leszakíthatja a futóművet
A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Példaként a rókát emelte ki, ami olyan, mint a macska: igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem feltétlenül ajánlott. Hozzátette, hogy már egy ekkora vadállat is képes nagysebességnél a futóművet szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.
Az OMVK vadgazdálkodási főmunkatársa, Rung Áron szerint általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy az esti, éjszakai órákban a táplálkozó helyek, míg kora reggel onnan a nappali pihenőhelyre történő mozgás miatt ilyenkor fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésére.
Elpusztult szarvasbika az M5-ös autópályánál, Örkénynél 2016. szeptember 12-én. Az állatot egy főváros felé tartó terepjáró ütötte el, amikor az autópályán haladó járműre ugrott. A gépjárművet vezető férfi nem sérült meg, de a terepjáróban jelentős anyagi kár keletkezett. (MTI / Donka Ferenc)
Közel 30 ezer vadat gázolunk el évente
„Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján 2017-ben összesen 13 179 egyed hullott el vad és gépjármű ütközése következtében – a gímszarvast, a dámot, a vaddisznót, az őzet, a muflont, a mezei nyulat, a foglyot és a fácánt figyelembe véve. Ugyanezekre a fajokra vonatkozó adat a Soproni Egyetem által működtetett Országos Vadelhullás Monitoring más módszerekkel gyűjtött adatai alapján 15 731 egyed volt a 2016-2017-es vadászati évben. Utóbbi monitoring rendszer gyűjt ragadozókra vonatkozó adatokat is, felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420-450 vidrát, 4000-4500 borzot és 10 000 rókát gázoltak el országszerte a közutakon” – közölte Rung Áron.
Kőrös András arra a kérdésre, hogy a vadsípok megoldást jelenthetnek-e, úgy válaszolt, hogy a hatásfokuk változó.
Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik – jelentette ki Koltai Viktor. A Siren7 kifejlesztője ezen a tényen felháborodva döntött úgy, hogy létrehoz egy vadfigyelmeztető rendszert, ami valóban ellátja feladatát, amit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai Közúti Biztonsági Chartája is igazolt.
A feltaláló kifejtette, hogy a Siren7 120 decibel hangteljesítménnyel szól, 300 méter a hatósugara, és „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb állatot az úton közlekedő gépjárműről – áll a közleményben.
Borítófotó: Dámszarvas (Dama dama) bika barcog egy tehén mellett a SEFAG Zrt. barcsi erdészetének területén 2015. október 18-án. Október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása (MTI / Kovács Attila)
