Egy korszak vége – lelép az öreg héja

Hírek Dózsa György
Távozik posztjáról Jens Weidmann, a német jegybank elnöke, aki egyike volt az Európai Központi Bank (EKB) ultralaza monetáris politikája leghevesebb kritikusainak.

Weidmann lemondási döntését párt héttel azt követően hozta meg, hogy az őt delegáló CDU/CSU vezette német kormány vezető ereje súlyos vereséget szenvedett el a közelmúltban tartott szövetségi választáson.

Távozik a Bundesbank elnöke

Az időzítés abból a szempontból is fontos, hogy az eurozóna monetáris politikájának várható irányáról a közeljövőben dönt az EKB. Az 53 éves jegybankár “személyes okokra” hivatkozva nyújtotta be lemondását, kollégái szerint azonban belefáradt a szüntelen hadakozásban az EKB többi döntéshozójával, s arra számított, hogy frusztrációja csak nő a következő időszakban, mivel

egyre hevesebb viták várhatók házon belül a gazdasági kilábalásról, az inflációról, valamint az EKB kötvényvásárlási programjáról.

Weidmann, aki az év végéig marad hivatalában a Bundesbank dolgozóinak írt belső levélben kifejtette, hogy “több mint 10 év ebben a pozícióban éppen elég ahhoz, hogy új fejezet kezdődjön el – a Bundesbanknál és az én személyes életemben is”. Mandátumát egyébként két évvel ezelőtt további 8 évre hosszabbították meg, így lemondása mögött az is állhat, hogy a várhatóan Olaf Scholz, a szociáldemokraták elnöke, jelenleg az ügyvezető kormányban pénzügyminiszter, valószínűleg kancellár lesz -, ha sikerül zöld ágra vergődnie a leendő koalíciós partnerekkel, a zöldekkel és a szabaddemokratákkal -, a lazább monetáris politika híve. Különös képződmény lesz ez a német nagypolitikában, amelyben utoljára az 1950-es években volt hárompárti koalíció.

A jegybankár hosszú évekig Angela Merkel tanácsadója volt, 2011-ben jelölték a német jegybank élére.

Utódjánk kijelölése nem lesz egyszerű,

ha a baloldali többségű új koalíciós kormány – már ha egyáltalán megalakul addig -, az év végéig nem tud dönteni, akkor a Bundesbank jelenlegi alelnöke, Claudia Buch viszi majd tovább ideiglenesen az ügyeket.

Fotó: Jörg Carstensen / Europress/AFP/Jörg Carstensen

Weidmann egyébként 2019-ben, Mario Draghi mandátumának lejártakor pályázott az EKB elnöki posztra is, a lazább monetáris politikát követelő déli államok – Spanyolország, Franciaország és Olaszország – azonban kategorikusan elzárkózott, hogy kőkemény héjának tarott Weidmann vegye át a kormányrudat.

Az EKB decemberben dönt arról, hogy mikor és milyen sebességgel kezdi el szűkíteni 1,85 ezer milliárd eurós kötvényvásárlási programját, illetve milyen monetáris politikai stimulust alkalmaz majd ezt követően. Weidmann nyilván nem akart már ezekbe a vitákba beszállni. A szigorú monetáris politika szinte beleégett a német jegybankárokba, akik emlékezetében még élénken él az 1920-as évek hiperinflációja.

Távozása egyúttal megnyithatja az utat, lazább monetáris politikai hívei, a galambok előtt, ők lehetnek többségben az EKB döntéshozó testületében.

Elemzők szerint helyére a legesélyesebb jelölt Isabel Schnabel – szintén galamb – , aki a németek által delegált tagja az EKB igazgatóságának, de az alelnököt, Claudia Buchot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ügyben születhet gender-politikai döntés is, ha az új német kormány azt kívánja, hogy első ízben álljon nő az eurozóna valamelyik központi bankjának élén.

A szóba jöhető jelöltek között ott van Jakob von Weizsäcker, a német pénzügyi tárca vezető közgazdásza, Jörg Kukies, aki szintén ott dolgozik, és aki korábban a Goldman Sachs befektetési banknál töltött be vezetői pozíciót, Rolf Strauch, az Európai Stabilitási Mechanizmus vezető közgazdásza, valamint Marcel Fratzscher, aki a német közgazdasági társaság gazdaságkutató részlegének vezetője.

A döntés nem lesz egyszerű, mert a három leendő koalíciós partner közül a zöldek és a szabaddemokraták meglehetősen mást gondolnak a gazdaságról. Christian Lindner, a szabaddemokraták elnöke már jelezte is, hogy “a folyamatosság híve”. Weidmann gyakran figyelmeztette az EKB-t, hogy az alulbecsüli az inflációs nyomást, továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a jegybanki hitelesség komolyan sérülhet, miután a súlyosan eladósodott déli államok által kibocsátott kötvények felszívásával az EKB alacsonyan tartja a kamatszitnet, ami még vonzóbbá és könnyebben finanszírohatóvá teszi az eladósodást.

A német infláció szeptemberben 29 éves csúcsra, 4,1 százalékra emelkedett. A fogyasztói árak növekedési üteme az eurozónában 13 éves csúcson, 3,4 százalékon állt. Elemzők egyébként arra számítanak, hogy távozása után Weidmann még a korábbinál is erősebben kritizálja majd a galambokat – lévén nem köti már jegybankelnöki pozíciója.

Tizenhárom éves csúcson az euróövezeti infláció

(Borítókép: KIM KYUNG-HOON / POOL / AFP)

További híreink