Manapság világszerte mind nagyobb szerepet kap a gazdaságban a fenntarthatóság. Naponta jelennek meg cikkek, tanulmányok egy esetleges összeomlásról, a várható klímakatasztrófáról, és arról, mit tehetnénk, hogy ezeket elkerüljük. Nagyon sok múlik az egyes vállalatokon is. A fenntarthatóság ráadásul az üzleti siker szempontjából épp olyan fontos, mint a bevétel és a nyereség. Szakértők már többször felhívták a figyelmet arra: ez az az évtized, amikor a vállalatoknak cselekedniük kell(ene). A változás jelentőségét és a cégekre gyakorolt pozitív hatásait egyre többen ismerik fel. Nagy részük azonban még igen messze van a tervek hatékony megvalósításától – állapította meg az Oxford Economics és az SAP nemrég készült Sustainability Research friss anyaga.
A jószándék ide bizony kevés
A fenntarthatósági kezdeményezések értékét ugyan széles körben még nem ismerték fel, a kutatás szerint az ezekhez kapcsolódó esettanulmányokkal, szempontokkal azonban tisztában vannak. A megkérdezett felsővezetők általában szeretnének javítani vállalataik fenntarthatóságán. Ezen a téren 58 százalékuk a hatékonyabb működést, 46 százalékuk a reputáció növekedését, 44 százalékuk pedig az ügyféligényeknek való megfelelést látnák erőfeszítéseik legfőbb hozadékának. A kutatásba bevont vállalatok 63 százaléka már rendelkezik formális fenntarthatósági tervvel.
A víziókon túl – felemelkedőben a fenntarthatóság vezetői
A legtöbb válaszadó lazán meghatározott célokról, és egymáshoz kevéssé kapcsolódó külső és belső közreműködőkről számolt be. A fenntarthatósági tervvel rendelkező cégek felsővezetőinek nagyjából kétharmada látja úgy, hogy az intézkedések hatályát és céljait nem kommunikálják hatékonyan a szervezeten belül vagy azon kívül.
A vállalatvezetők egy kis csoportja – mintegy 9 százaléka – azonban már felkarolta a fenntarthatóságra fókuszáló folyamatokat, és az adott cégek élvezik is azok előnyeit. Ezek a „fenntarthatósági vezetők” felismerhetők arról, hogy világos célokat fogalmaznak meg stratégiai szinten, kiaknázzák a technológia és az adatmenedzsment átformáló erejét, a folyamatokba pedig bevonják a munkavállalókat, az ellátási láncok szereplőit és a politikai döntéshozókat is.
„Ezek azok a céges illetékesek, akik nem csupán a magasztos célok megfogalmazását tekintik feladatuknak, hanem a legmodernebb módszerekkel, a digitalizáció előnyeit kihasználva konkrét cselekvésekkel képesek eredményt elérni. Az SAP fenntarthatósági szoftvermegoldásainak is elsősorban ők a korai alkalmazói” – fogalmazott a kutatás kapcsán Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója. “Ők a vállalaton belül és kívül egyaránt kommunikálnak az érdekeltekkel, és hasznosítják az integrált technológiákat a teljesítmény mérésére és nyomon követésére, amivel megteremtik az elszámoltathatóságot”.
Mi adhat lendületet a fenntarthatósági kezdeményezéseknek?
Az Oxford Economics és az SAP kutatása révén a kapott válaszokból kirajzolódnak azok a fő kihívások, amelyekre a vállalatoknak összpontosítaniuk kell ahhoz, hogy javítsanak eredményeiken, és valóban elérjék fenntarthatósági céljaikat.
Először is megállapíthatjuk, hogy felsővezetői elkötelezettség, támogatás nélkül nem lehet előrébb jutni. A fenntarthatósági erőfeszítések világos tervek felállításával kezdődnek, ezeket pedig kommunikálni és hangsúlyozni kell az egész szervezet számára. A fenntarthatósági lépések a hierarchia tetejéről indulnak, de a terveket a munkavállalóknak kell végrehajtaniuk. Ahhoz, hogy elérjük a várt eredményeket, elengedhetetlen, hogy érthető, jól megfogalmazott célok mentén összekapcsoljuk a megvalósításban főszerepet játszó csapatokat.
Nem kerülhetik ki a vállalatok a folyamatok, technológiák és adatok integrációját sem. A legtöbb cég nem építette be a fenntarthatóságot fő stratégiáiba. Az elszigetelt megoldások emiatt párhuzamosságokat teremtenek, akadályozzák a stratégiai tervezést, elszigetelik egymástól a pénzügyi és egyéb információkat. Ezeknek az erőforrásoknak az egyesítése biztosítja a fejlődés és a teljesítmény átláthatóságát.
A fenntarthatósági gyakorlatokat az ügyfelekre, a szállítókra és partnerekre is ki kell terjeszteni. A megújuló energiát biztosító szolgáltatók például fontos szereplők, a válaszadók több mint harmada mégsem tekint rájuk kulcsfontosságú partnerként a széndioxid-kibocsátási célok elérésében. A saját magukkal szemben megfogalmazott elvárásokat sem alkalmazzák partnereikre. Pedig a fenntarthatóság csapatjáték, és együttműködést igényel az ellátási láncok teljes hosszában.
Az adatokat nem elég begyűjteni, értelmezni is kell. Az elemzés segítségével a vállalatok jobban látják, milyen erőforrások állnak rendelkezésre, ellenőrizhetik a hatékonyságot, mérhetik, összehasonlíthatják az eredményeket, és láthatják, mikor milyen változtatásokra lenne szükség. Ez a terület számos iparágban megérett a fejlesztésre.
