Az Origo első cikkében olvashattunk arról, hogy Musa Serdar Çelebi, akivel Vona Gábor jó viszonyt ápol, olyan szervezet élén is állt már, amely a Szürke Farkasok terrorista csoport egyik leágazása.
A mai napon megosztott második részben Çelebi szerepét tárták fel a II. János Pál pápa elleni merényletben.
A pápa ellen 1981-ben elkövetett merényletet követően Musa Serdar Çelebit 1983-ben őrizetbe vették, a vád szerint a pápa elleni merényletben való bűnrészesség miatt. 1984-ben pedig a római államügyész három bolgár és négy török férfi bírósági meghallgatását kezdeményezte, köztük Çelebiét is. Az ügy egy másik, szintén őrizetbe vett szereplője, Omer Bagci vallomása szerint Çelebi dolga volt, hogy eljuttassa a Browning 9 mm-es pisztolyt Ali Agcához, aki aztán azzal a pápára lőtt. Çelebi természetesen tagadta, hogy szerepe lett volna mindebben.
Çelebit azzal is vádolták, hogy kétszer is találkozott Ali Agcával, akinek segített megszervezni a merényletet, és pénzügyileg is támogatta azt. Vona barátját végül felmentették, ami meglepő, hiszen az ügyész 86-ban úgy nyilatkozott Çelebiről, mint akivel kapcsolatban a vádak már bizonyításra kerültek, éppen ezért életfogytiglanig tartó szabadságvesztést kért ellene. Ezt támasztja alá egy 86-os CIA összefoglaló is, ami csak 2010-ben vált nyilvánossá. Az akta szerint Musa Serdar Çelebinek jelentős szerepe volt a pápa elleni merényletben. Az összefoglalóból kiderül, hogy az amerikai hírszerzés tényként kezelte: Çelebi pénzt kínált Agcának a pápa elleni merényletért, összességében 1,5 millió dollárt.
