„Az építőipar kiemelt fontosságú ágazat, a teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt” – áll az ÉVOSZ legfrissebb, az ágazat helyzetéről készült elemzésében, amely az Európai Unióban a GDP 10,6 százalékát állítja elő. A 27 tagállamban az építési piaci termelési értéke a 2019. évi 1324 milliárd euróról 1402 milliárdra nőtt 2020-ban, ez 5,8 százalékos növekedés folyó áron. Két éve az ágazat az Európai Unióban 12,7 millió főt foglalkoztatott, akiknek a 96 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozásokban dolgozott. Az építőipar több százezer termék és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások felhasználója is. Az ágazat a gazdaság pulzusa, növekedése a nemzetgazdaság bővülését jelzi, csökkenő teljesítménye pedig recessziós időszakot vetíthet előre. Az építőipar fontos szerepet tölt be az Európai Unió 2021 és 2027 közötti fejlesztési stratégiájában, a növekedésre irányuló célkitűzések megvalósításában.
Folyamatos drágulás
A magyarországi építőipar 2016-tól látványos növekedési pályán van, 2019-ben elérte a 2008–2014 közötti gazdasági válság előtti termelési szintet, ami összehasonlítható áron 4381,6 milliárd forintot tett ki. Érdemes megjegyezni, hogy minden alágazata dinamikusan növelte termelését. Figyelemre méltó az is – írja a jelentés –, hogy napjainkban, a járvány negyedik-ötödik hulláma idején az építőipar cégei folyamatosan dolgoznak. A pandémia elsődlegesen a magasépítési épületek építését lassította le, és 2020-ban 9,8 százalékos visszaesést eredményezett a 2019-es termelési értékhez képest.
Az elmúlt év nagy kihívása az volt, hogy a világkereskedelmi árváltozások begyűrűztek a magyar piacra is. A 48 százalékban importtermékeket beépítő hazai építési piacon 15–160 százalék közötti építőanyag- és alapanyagár-emelkedéseket regisztráltak. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, a drágulást viszont nem lehetett kivédeni, jelentős anyagár-visszarendeződéseket idáig nem lehetett tapasztalni. A legnagyobb emelkedést mutató fa-acél-réz és alumíniumalapú termékeknél azonban 2021 végéig az árak 10-15 százalékkal csökkentek. Az elemzés szerint az anyagárváltozások ellenére az építési kereslet magas szintje 2022 elején is fennmaradt. A járvány miatt elhalasztott beruházási igények egyszerre jelennek majd meg a magyar építési piacon.
Napjainkban az ágazat mintegy 370 ezer főt foglalkoztat idehaza, ami hozzávetőleg 25 ezerrel több a járvány előttinél. Körülbelül 120 ezer vállalkozás működik az ágazatban, amelyek nagy többsége mikro- és kisvállalkozás. Az ÉVOSZ által 2021-re prognosztizált építési és építésszerelési munkák értéke elérhette az 5100 milliárd forintot. Az összegzés szerint a vállalkozások nagy többségének a kapacitását 80 százalék felett, míg a közepes és nagy-vállalkozásoknál csaknem teljesen lekötötték. A fizetőképes kereslet bővülése 2022-ben differenciált lehet, mivel hosszú évek tapasztalata, hogy a parlamenti választások évében az állami megrendelések visszafogottabbak. Az idén a lakásépítés, a -felújítás, az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzzák majd felfelé az ágazat teljesítményét. Az építőipar, beleértve a tervezés, a kivitelezés, a mérnöki szolgáltatás és az üzemeltetés területét, várhatóan növekedési pályán marad 2023-ban is, bár az üteme jelentősen mérséklődik.
Mérnökből is kevés van
A termelés bővülését gátolja, hogy az ágazatot szakmunkás- és mérnökhiány jellemzi. Ez a hatékonyság növelésére, másrészt a munkaerő magasabb anyagi elismerésére ösztönzi az építési piacon bővülni szándékozó vállalkozásokat. Az elmúlt időszakban évről évre átlagosan 8–10 százalék közötti bérfejlesztést hajtottak végre az ágazatban. Ennek eredményeként 2021 második fél évében a szakmunkásoknál az átlagkereset elérte a 400 ezer forintot, ami a mérnökök körében 650 és 900 ezer forint között szóródott, a munka bonyolultságának függvényében. Az ágazatban a foglalkoztatotti átlagkereset még mindig csak a versenyszféra mintegy 80 százaléka körül van havi 340 ezer forinttal, a hazai piacról felvett új munkaerő szakmai végzettsége, képzetlensége azonban rengeteg gondot okoz.
Az ÉVOSZ összegzésében külön kitérnek arra, hogy az építőipar egyik legnagyobb problémáját a megfelelő szakemberek hiánya, illetve képzése jelenti. A szakképzési törvény módosítása lehetővé tette a képzésben érdekelt vállalkozások, képző intézmények és a tanulók szorosabb együttműködését, a lehetőségek kihasználása azonban jó néhány korlátba ütközik. Az építőipari duális képzésben továbbra sem vesznek részt kellő számban a vállalkozások, a pályaorientáció gyenge. Magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma, az iskolarendszerben nem képeznek elegendő szakmunkást és mérnököt sem.
Jelentős gond, hogy a középfokú szakmai képzés kapcsolata nincs az elvárt szinten a felsőoktatással. A szakmai tárgyakat oktató pedagógusok közül kevesen vesznek részt a vállalati helyszíneken tartott továbbképzéseken, így tudásuk nehezen követi a technológiai fejlődést, ráadásul nincs elég gyakorlati tárgyakat oktató szakember. Az állami képző intézményi rendszer szétaprózott, emellett a jelenleg működő felnőttoktatás sem kínál kellően rugalmas lehetőségeket. Az építőipar növekvő szakmunkásszükségletéhez minden területen hiányzik a megfelelő felkészültségű dolgozó. A szakemberhiány a felsőfokú végzettségű mérnöki, irányítói kört is jellemzi. Ezt segítené, ha a társadalom elfogadná, hogy az építőipar tudásigényes ágazat.
Jöjjenek a vendégmunkások
A feketefoglalkoztatás mára „hozzátapadt” az építőiparhoz. Ezt azonban vissza kell szorítani, és ezzel párhuzamosan növelni szükséges a munkaügyi és adózási ellenőrzéseket a 700 millió forintnál kisebb értékű építkezéseknél is. Európai mintára és uniós támogatással kiépült az ágazati párbeszédbizottságok intézménye, az ÉVOSZ azt javasolja, hogy ennek intézményrendszerét fejlesszék tovább. Újra létre kell hozni az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot, miután az eddig működő testület mandátuma 2021-ben lejárt.
A Nyugat-Európában munkát vállaló szakmunkások és mérnökök visszacsábítására folytatni kell az ÉVOSZ hazahívó programját. Az építőipari havi átlagbér csak a versenyszféra 82 százalékát éri el, ezért rövid távon a fizetések emelése árfelhajtó hatású lehet, hosszabb távon azonban javíthatja a ma sok kívánnivalót hagyó minőségi munkavégzést, a stabil szakmunkásgárda kialakulását. A béreket terhelő adók és járulékok csökkentése továbbra is a legális foglalkoztatás erősítésének leghatékonyabb eszköze. Az ÉVOSZ a munkaerőgondok orvoslására javasolja, hogy a jövőben erősítsék a hazai és külföldi építési vállalkozások közötti közvetlen gazdasági együttműködést. A külföldi cégekkel kötött vállalkozási szerződésekben rögzíteni kellene, hogy milyen keretek között fogadják Magyarországon a nálunk dolgozni akaró munkavállalókat, azaz a vendégmunkásokat. Az ukrán, szerb, török és fehérorosz székhelyű társaságok érdeklődnek az ilyen irányú együttműködés iránt, ami mindkét fél számára üzletileg előnyös lehet. Fontos, hogy jogszabályilag rendezett feltételekkel, ellenőrizhető módon, a legkisebb bürokrácia mellett erősödhessenek az ilyen üzleti kapcsolatok, amihez a kormányzat közreműködésére, a jogszabályok további egyszerűsítésére is szükség van.
A cikket a Figyelő legfrissebb számában olvashatja!
