Erős lökést adott a digitalizációnak az elmúlt két évben a pandémia, az online kereskedelem növekedési üteme a járvány előtti átlag több mint kétszerese lett. 2020 első félévében az addigi, 16-17 százalékos átlagos növekedésről 43,8 százalékra ugrott a bővülési ráta, ami kimondottan a Covid–19 első, számos bizonytalanságot hozó hónapjainak volt köszönhető. Az erős járványügyi korlátozások miatt 2021-ben még mindig 31,4 százalékos növekedésre volt képes a szegmens. Idén azonban elolvadni látszik a két éve tartó lendület, a hazai e-kereskedelem növekedésének az idei első félévben mért 14,5 százalékos üteme az elmúlt hat év legalacsonyabb eredménye.
Közepes első, gyenge második negyedév
Bár 2021-hez képest már az idei év elején is érezhető volt a megtorpanás, de az első három hónapban még 23,7 százalékos volt a bővülés, főleg a gazdaságba áramló állami támogatásoknak (adóvisszatérítés, nyugdíjprémium) köszönhetően. A második negyedévben azonban már éreztették hatásukat az infláció, az orosz-ukrán háború miatt bekövetkező bizonytalanság, valamint a romló árfolyam miatt felerősödő recessziós félelmek. Az április, majd a május és június mindössze 7 százalékos forgalombővülést hozott az e-kereskedelemben, ami a hazai online szektor valaha mért leggyengébb növekedését mutató második negyedéve. Az első félévben a webáruházakban összesen 36,5 millió belföldi rendelést adtak le a magyar vásárlók, amely mindössze 11,9 százalékkal haladta meg 2021 azonos időszakának szintjét. Az eddigi eredmények tükrében 2022 egészében legfeljebb 8-10 százalékos növekedést várunk az online kiskereskedelmi forgalomban, a tranzakciók esetében pedig a stagnálás sem zárható ki 2021-hez képest – mondta Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója.
Borúlátó e-kereskedők
Miközben az elmúlt két évben szinte minden webáruházat üzemeltető cég nyertesként élte meg a járvány okozta digitális fellendülést, addig 2022 márciusától egyre erőteljesebben érvényesülnek a romló gazdasági kilátások. A háború és az annak következtében bevezetett uniós szankciók hónapról hónapra nagyobb erővel kezdtek el hatni – elsősorban az energiaárakra, a forint árfolyamára és az inflációs környezetre –, ami a kilátások fokozatos romlásához vezetett. Az év hátralévő szakaszában a tovább emelkedő infláció, valamint a rezsiárak jelentős növekedése miatt nem sok jóra számítanak az e-kereskedők. Ráadásul az energiaárak emelkedése miatt saját kiadásaik is jelentősen nőnek majd az őszi, illetve a téli hónapokban. Némi optimizmusra adhat okot Baka László, az Árukereső.hu marketingvezetője szerint, hogy a recessziós környezet egyértelműen az online kiskereskedelem javára formálta át a vásárlási szokásokat. Az utóbbi hónapokban nőtt a fogyasztók árérzékenysége, így a kevésbé pozitív gazdasági környezetben is nőhet az online piac akkor, ha a kereskedők jobb ajánlatokkal, összehasonlíthatóbb árakkal tudják az online rendelések felé terelni a vásárlókat. A kutatásban megkeresett webáruházak 53 százaléka növekvő árbevételről számolt be az idei év első 6 hónapjában. Ötödük esetében viszont már megmutatkozott a stagnálás, miközben minden negyedik e-kereskedőnél nominális csökkenés volt megfigyelhető. Madar Norbert szerint az idén növekedést váró e-kereskedők átlagosan 17-18 százalékos forgalombővüléssel számolnak 2021-hez képest, míg a visszaesést prognosztizálók 11-12 százalékos csökkenésre számítanak.
Megugró beszerzési árak
Az e-kereskedők mind a mostani működésre vonatkozó, mind az év hátralevő részében megjelenő tényezők tekintetében az inflációt, a beszerzési árak növekedését, valamint az árfolyam romlását emelték ki. Míg az első félévet nézve az infláció szerepelt az 1-től 5-ig tartó skála első helyén 4,4-es értékkel, addig a második félévet tekintve már a folyamatosan emelkedő beszerzési árak jelentik a legnagyobb fenyegetést a működésre (4,55-ös mutatóval). Emellett az üzemanyagárak, a gáz- és áramszámlák emelkedése korlátozhatja leginkább az online kiskereskedők növekedési potenciálját. Nő a koncentrálódás is, a GKID idén tavasszal publikált eTOPLISTA kiadványa rávilágított, hogy a legnagyobb forgalmú webáruházak és a piac több ezer e-kiskereskedője között egyre nagyobbra nyílik az olló, tavaly már a forgalom 43 százalékát adta az első 15 webáruház.
Fotó: unsplash
