A 2,1 milliós lélekszámú Szlovéniában a lakosságnak 31 milliárd eurónyi félretett pénze van. Az összeg zöme, 24 milliárd euró bankbetétekben áll, négymilliárd különböző alapokban, hárommilliárd pedig a kiegészítő nyugdíjalapokban van letétben. A tavalyi, az országban rekordnak számító 22,6 százalékos spórolási ráta a negyedik legjobb az unióban az Eurostat szerint. Ez a mutató, amely a bruttó jövedelmen belüli bruttó megtakarítás arányát méri, az euróövezet átlagát is jóval meghaladta.
ÓVATOSSÁG ÉS TÁJÉKOZATLANSÁG
Üröm az örömben – hangsúlyozzák az elemzők –, hogy a háztartások igencsak elővigyázatosan bánnak a spórolt pénzzel, nem vállalnak kockázatot. Mint fentebb láttuk, javarészt a biztonságosnak számító bankbetétekben tartják a félretett összeget. Van, aki nem is tud arról, hogy milyen befektetési lehetőségek állnak a polgárok rendelkezésére. Igaz, az utóbbi években tetten érhető némi diverzifikáció a „megtakarítási kosárban”.
A lakossági betétek állománya tavaly 10 százalékkal, 23,8 milliárd euróra hízott. Ez év első hónapjaiban, a járvány legnehezebb időszakában még több pénz gyűlt össze a számlákon, ám az összeg a nyár elején némileg csökkent. Ez a ljubljanai jegybank szerint egyértelműen a nyaralásra fordított pénz kivételével magyarázható. A hivatalos adatok szerint a szlovén lakosok 49 százaléka készpénzben és bankbetétben tartja a megtakarításait. A számlákon lévő összeg egy főre elosztva 11 300 euró, ami kétszer több, mint a 2008-as gazdasági válság idején volt.
Lakossági mentalitás, hogy a bankbetétek likvid és biztonságos tartaléknak számítanak. A hozamuk azonban igen alacsony szintű, az utóbbi időben több esetben negatív is volt. Így a pénzpiacon érzékelhető, hogy a népesség egy része most már több kockázatot vállal: részvényekbe, illetve általában hazai pénzalapokba fekteti a megtakarításait.
Az értékpapír-forgalmat ellenőrző állami szerv adatai alapján az utóbbi esztendőben 6 százalékkal nőtt a részvényvásárlást és a különböző befektetési alapokat választók száma, az elhelyezett összegek pedig jelentősen, a harmadával növekedtek, hárommilliárdról négymilliárd euróra. Mint említettük, további hárommilliárdot a lakosság a kiegészítő nyugdíjalapokban tart. Az ilyen megtakarítások bővülését természetes folyamatnak tartják, ugyanis a különböző befektetési jegyek és a részvények korábban is általában hasznot hoztak pénzromlás idején is. Értékmegőrző szerepük a jelenleg erősödő infláció mellett szintén bizalomkeltő. Csakhogy ezt a lakosság nagy része nem tudja, ezért tér el a megtakarítási szerkezet a nyugat-európaitól. Ahhoz, hogy hasonlítson hozzá, a jelenlegi eszközállománynak a három-négyszeresére kellene gyarapodnia. Ez pedig csak hosszú távon, a lakosság pénzügyi felvilágosításával lehetséges.
KÉT VÉGLET
Jelenleg a megtakarítások 85 százaléka még mindig a bankszámlákon landol, és csak 15 százalékuk kerül nagyobb hozamokat biztosító megtakarítási eszközökbe. Érdekes az egyik neves szlovén bankszakember megállapítása, miszerint a szlovének csak a két végletet ismerik: vagy egyáltalán nem kockáztatnak, s bankbetétekben tartják a félretett pénzüket, vagy nagy hozammal kecsegtető részvényekbe fektetnek, míg a kötvények és a vegyes alapok iránt jóval kisebb érdeklődést mutatnak.
Délnyugati szomszédunkban is népszerű a klasszikus értékőrző és -növelő befektetésnek számító ingatlanvásárlás. Az utóbbi időben újból emelkedtek az árak a piacon, főleg a már amúgy is drága fővárosban és a tengermelléken. A lakossági ingatlan vagyon már jóval meghaladja a 100 milliárd eurót. A lakás- vagy házvásárlás a vagyonosoknak jó befektetés az infláció ellen. A hitelből építkezők esetében kockázatot jelent az ágazatban tapasztalható, illetve várható drágulás, továbbá a banki kamatok változása – figyelmeztetnek az elemzők.
-toti-
(Borítókép: Pavel Bednyakov, Europress/AFP)
