Szakértői számítások szerint 36 százalékkal fog csökkenni a mozgólépcsők átlagos szállítási kapacitása a 3-as metró középső szakaszának állomásain utóbbiak akadálymentesítése miatt – ez derül ki a VG által megismert műszaki elemzésből. A változás elsődlegesen a reggeli és a délutáni csúcs idején érezteti majd hatását, de az esetleges kiürítések időtartamát is befolyásolja.
Az M3-as metróvonal rekonstrukciójával párhuzamosan mind a húsz itteni megállót akadálymentesítik a peronszint irányába. (Az érintett aluljárók teljes akadálymentesítése egy másik projekt.) A belvárosi szakasz hét mélyállomásából hatnál ezt úgy nevezett ferdeliftek beépítésével éri el a BKV, egyedül a Deák téri kap függőleges liftet. A ferdeliftekkel kapcsolatban gyakorta elhangzik, hogy svéd, pontosabban stockholmi mintára épülnek meg a kék metró vonalán.
Ezek a szerkezetek afféle föld alatti budavári siklók, amelyek a mozgólépcsők mellett futnak.
Csakhogy a ferdeliftek úgy férnek el a lejtaknákban, hogy az ott működő mozgólépcsőket átrendezik. Vagy a lépcsőkocsik méretét, vagy a mozgólépcsők számát csökkentik. Így például a Semmelweis Klinikáknál, a Ferenciek terén és az Arany János utcánál az eddigi három, egyméteres szélességű mozgólépcső helyett három 90 centis szállítja majd az utasokat, a Corvin-negyednél a négy egyméteres helyett két 90 centis és két egyméteres, a Kálvin téren az eddigi négy helyett három marad szolgálatban, a Nyugati pályaudvarnál pedig négy kilencvencentis mellett három egyméteres fog üzemelni.
Mindez erőteljesen rányomja a bélyegét az állomások elméleti szállítókapacitására.
- A Semmelweis Klinikáknál az óránkénti 48,6 ezer fős mutató 36,45 ezerre esik.
- A hasonló keresztmetszetű Ferenciek terén és az Arany János utcánál értelemszerűen ugyanekkora a visszaesés.
- A Corvin-negyed 64,8 ezer fős óránkénti áteresztőképessége 51,3 ezerre csökken.
- A Kálvin téren még markánsabb lesz a változás: 64,8 ezer helyett 40,5 ezer főt tudnak majd megmozgatni egy óra alatt a berendezések.
- A Nyugati pályaudvar eddigi 113,4 ezer fős óránkénti szállítókapacitása 89,1 ezerre mérséklődik.
Ezekből a számokból az látszik, hogy a ferdeliftek érkezése önmagában 25 százalékos szűkülést okoz, amelyet azonban tovább növel az úgy nevezett kitöltési tényező, vagyis, hogy lépcsőkocsinként hány utas fér el egymás mellett. Ez alapesetben kettő, amit viszont a keskeny kivitelű mozgólépcsőknél 77 százalékosra becsülnek a BKV szakértői.
Így jön ki az összességében 36 százalékos csökkenés a szállítási kapacitásokban.
A gazdasági lap érdeklődésére a BKV elmondta, hogy az M3 metró ferdelift beépítésének utasforgalmi hatásánál az egyes állomásokon üzemelő mozgólépcsők számát, illetve a mozgólépcső szélességét és szállítóképességét vették alapul. Kiemelték, hogy a mozgólépcsők kapacitáselemzéséhez a csúcsórában leszálló utasszámot vették figyelembe. Továbbá a vizsgálat során a legkedvezőtlenebb esetet feltételezték, amikor két szerelvény ugyanabban az időpontban érkezik az állomásra, ami a valóságban csak ritkán következik be. „Ennek során megállapították, hogy a ferdeliftek beépítése miatt a mozgólépcsők kapacitásának kihasználtsága növekedhet, elsősorban annak következtében, hogy néhány állomáson csökken a mozgólépcsők szélessége 0,9 méterre, azonban még így is bőven 100 százalék alatt marad a kihasználtságuk” – hívták fel a figyelmet.
(Borítókép: Markovics Gábor)