Drágábban is vesszük a magyar árut

Hírek
Jelentősen változott a járvány alatt a magyar vásárlói preferencia. Már az év elején jelezte a húsipari szövetség, hogy az importtermékek növekvő száma ellenére a húskészítmények területén a magyar fogyasztó hajlamos a hazai árut venni. Sajnos azonban a középkategória szerepe kissé olvadóban van, az olcsóbb és a drágább árucikkek szegmense erősödött.

Most a Magyar Termék Nonprofit Kft. készített egy reprezentatív felmérést a magyar vásárlók körében, hogy meddig hajlandók elmenni a honi termékek tekintetében. Benedek Eszter, a cég ügyvezetője elmondta: a kutatás eredménye azt mutatja, hogy

a megkérdezettek 84,2 százaléka említette az eredetmeghatározás segítőjeként a védjegyeket,

míg például az ismert, magyaros hangzású márkanevet csak 32,8 százalékuk hozta szóba. Ez pusztán annyit jelent, hogy a hazai vásárló már pontosan tudja: nem minden magyar márka készül itthon, ám amire ráírják, hogy Magyar vagy Hazai Termék, annak az eredetével tisztában vannak.

Nem feltétlenül a honi logók miatt, de jelentősen, 32,2 százalékra nőtt azok aránya, akik magyar produktumot vettek a járvány alatt.

Ennek persze pszichológiája is van, hiszen a vírus is „importtermék”, a magyarok pedig bíznak a hazai piacban és az itteni szigorú élelmiszer-biztonsági szabályokban, amelyek garantálják a termékek biztonságosságát. Továbbá a pandémia időszakában vezető topikként szerepelt a sajtóban az úgynevezett lokális beszállítói csatornák erősödése, valamint fontos volt, hogy a magyar vásárló, a hazai gazdaságot erősítendő, honi árut vásároljon.

Szintén kedvező tendencia, hogy a magyar terméket választók között

egyre nagyobb a fiatal felnőttek, azaz a 18–29 évesek aránya.

Meglepő módon a körükben érte el a legmagasabb rátát (43,8 százalék) a hazai áru választása. Az eredmények azt mutatják, hogy a honi eredetjelölések közül kiemelkedően a Magyar Termék védjegy a legismertebb a fogyasztók táborában – a spontán említést tekintve is minden más jelölést megelőz.

Két, a tulajdonságaiban és az árában megegyező produktum közül a válaszadók 80,6 százaléka a magyart választja a külföldivel szemben. 36,6 százalékuk 10 százalékos felárat is hajlandó fizetni a hazai termékért. Ez az arány 44 százalékra nő, ha a magyar származást védjegy igazolja az árun. Tehát az eredetmegjelölés csomagoláson történő szerepeltetése jelentősen hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz. Az erős lojalitásnak azonban van némi hátulütője is, hiszen ma jól látszódik a gazdaság több szegmensében, hogy a magyar termék, szolgáltatás, a hazai hozzáadott érték olyan branddé vált, amely képes a drágulásra. A most aktuális turizmus területén például a honi szolgáltatások ára indokolatlanul emelkedett – ez összességében egyelőre nem zavaró a fogyasztóknál, viszont középtávon inflációt generál.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.

(Borítókép: Gyümölcsöket válogat egy vásárló a hazai elõállítású termékek népszerûsítését célzó Válaszd a hazait! kampányról tartott sajtótájékoztató helyszínén, a fõvárosi Corvin Plaza bevásárlóközpontban található CBA Príma üzletben 2020. szeptember 3-án. MTI/Máthé Zoltán)

További híreink