Gyenge politikusok = súlyos válság
Douglas Murray saját tapasztalatait és élményeit írta meg: mint az M1 aktuális csatornán sugárzott interjúban kifejtette, a migrációs válság közepette sok helyen megfordult és sok európai politikussal beszélt. Véleménye szerint számos európai politikus gyáva, mert – véli – nem tudtak ellenállni egy kisebbség véleményének. Ennek kirívó példája szerinte az, ami Angela Merkellel 2015-ben esett meg: felidézi, volt egy párbeszéd a német kancellár és egy libanoni menekült kislány között. Merkel azt közölte a maradni akaró kislánnyal, hogy „ilyen a politika”, neki és szüleinek távoznia kell az országból. Nem sokkal később viszont maga Angela Merkel volt az, aki megnyitotta országa határait a menekültek százezrei előtt. Murray szerint ez jó példa az általa említett gyávaságra.
Akárcsak a könyvében, az interjúban is leszögezi: nem arról van szó, hogy ellenségesnek kell lenni minden menekülttel és migránssal szemben, hanem arról, hogy a határok ne tűnjenek el, hogy aki Európát akarja „új hazájának, annak ne legyen ez joga”.
Douglas Murra könyvének new york-i bemutatóján, mandiner.hu
Könyvében egészen a második világháborút követő időszakig megy vissza Murray azért, hogy az általa úgynevezett gondolkodási betegségnek hívott jelenséget bemutassa. Ezzel kapcsolatban ismerteti, a második világégés után valóban Európába hívtak a volt gyarmatokról tömegeket, de azt is látja, hogy az akkori politikusok az integrálásukkal nem nagyon törődtek, hanem inkább az utódaikra hagyták. Leszögezi, szerinte tévhit az a több évtizedes állítás, hogy a bevándorlók segítenek a gazdaságon, vagy megállítják a társadalom öregedését (hiszen nem csak Európában öregszik a társadalom), különösen, ha azok szubszaharaiak. Szerinte lehetnek olyan intézkedések – így például a több gyerek születésének segítése –, amelyek azelőtt kell, hogy történjenek egy társadalomban, mielőtt például „a németek következő generációja Eritreából megérkezik.”
A sok megtévesztés megvilágosít
A svéd gazdaságnak nem hasznos, ha képzetlen munkaerő áramlik be, azonban ők még is úgy tesznek, mintha az lenne – fejti ki a brit író az interjúban. Álláspontja szerint egyfajta „megmásítás” történt akkor, amikor egy közelmúltban készített rendőrségi statisztikában az állt, hogy a bűnelkövetők túlnyomó többsége az elmúlt évek migrációs hullámaival érkezett Németországba, ugyanakkor pár napra rá a német média „korrigálta magát”, és arról adtak hírt, hogy tulajdonképpen csökkent a bűnözés, mert a migránsok „importálása” – ismertette – arra sarkalta a németeket, hogy kevesebb bűnt kövessenek el.
Szerinte a sok megtévesztés között van pozitívum is: úgy véli, ezt a közvélemény már nem hiszi el, tömegek látják a saját szemükkel, megértik és felfogják. Nem kell elhinni azokat a „lódításokat, amelyeket rutinszerűen elénk hánynak már több mint egy generáció óta” – mondta Murray.
Illegális bevándorlók Hegyeshalom utcáin, MTI/Krizsán Csaba
A migránskvótával kapcsolatban elmondta: az berlini és brüsszeli döntés volt – ezért is tartja furcsának, hogy mindenki másnak is fizetnie kell azokért a hibákért, amit Berlinben és Brüsszelben követtek el a migráció kapcsán. Szerinte éppen az emiatt érzett legitim gyanakvás kapcsán sok európai polgár és politikus, sőt kormány sincs meggyőződve arról, hogy ezt Angela Merkel és az Európai Bizottság nem fog újra meg újra elkövetni. Ennek a kvótának a hibás működését Portugáliában volt szerencséje közelebbről megtapasztalni, ugyanis – mondta – a déli ország hiába kér nagyobb kvótát, egyszerűen nem marad meg senki náluk, és odamenni se akar senki sem, hanem mindenki Észak felé tart.
Azt azonban régóta úgy gondolja, hogy nincs egy nagy összeesküvés a migráció mögött, és ahogy a könyvben kifejti, úgy az interjúban is ismerteti, szerinte nem kell nagy organizált szervezet vagy lobbi, hogy a migráció létezze. Hozzátette, annak ellenére sem hiszi ezt, hogy vannak NGO-k, akik a határok nélküli világért küzdenek.
Ennek ellenére, aki például a határok szükségességéről beszél a határok nélkülisége helyett, azt kockáztatja, hogy nacionalistának, rasszistának, populistának is nevezik; hiszen – ahogy a könyvben is ismerteti – Európa gyengévé vált az általa megvizsgált gondolati betegségekkel szemben. Szerinte a könyve egyfajta része lett az ezzel szembeni védekezésnek: az, hogy a bestseller listák élén volt sokáig, annak az oka, hogy az emberek felismerték, látják, a függöny mögötti igazságot újra reflektorfénybe kell hozni. Úgy vélte, az igazság kimondása megelőzheti súlyosabb, pusztítóbb ideák megjelenését is.
Nem opció, hogy befogja a száját
A könyv születésének körülményeiről elmondta: senki sem próbálta megakadályozni a könyv megírását, és úgy véli, semmiféle retorzió sem fogja érni, bár azt elismerte, voltak olyanok, akik abban bíztak, hogy a könyv nem fog megíródni, de velük szemben úgy véli, számára a szájbefogás „nem valódi opció.”
Douglas Murray, hirado.hu
A magyar kormányfőnek egy korábbi interjúban igazat adott Angela Merkellel szemben Douglas Murray, aki ezzel kapcsolatban elmondta: a német kancellár három éve „megbicsaklott” egy civilizációs kihívás mentén, viszont Orbán Viktornak azok is igazat adtak ezzel kapcsolatban, akik egyébként más tekintetben bírálták, csak azért, mert ő kimondta, hogy hisz a határokban, és abban, hogy az emberek rendezetten, legális csatornákon mozogjanak. Murray szerint az a hozzáállás, amely szerint mindenki jöhet Európába, meg fog változni, különösen, ha a politikusok akarják, vagy kiderül, hogy a tömeges migráció az európai családok biztonságát fogja veszélyeztetni.
Európa nagy változások előtt
Egy kérdésre válaszolva kifejtette, szerinte a jövő évi EP-választásokon megváltozhat ez a hozzáállás, amelynek jelét már a tagállamokban előzőleg lezajlott parlamenti választásokon észre lehetett venni. Sőt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ha Merkel és Juncker másképp tesz három évvel ezelőtt, akkor a Brexit-szavazáson nem a kilépésre szavaznak az emberek. Utóbbival kapcsolatban úgy érzi, utólag a kilépést választókat igazolta az a tény, hogy amíg egy brit politikai generáció tűnt el a Brexit miatt, addig Brüsszelben senki sem távozott, senki sem vállalta a felelősséget a történekért – mutatott rá a brüsszeli politika sajátosságára.
De nem csak Brüsszelnek szúr oda a Murray, ugyanis az egy éve hatalmon lévő Macront úgy aposztrofálja az interjúban, mint aki ha jobboldalon lenne, akkor egészen biztosan populistának bélyegezték és besározták volna.
A jelenlegi európai helyzet kapcsán az interjúban elmondta: az európai balliberális status quo nem az igazságot, csupán az embereket próbálja visszatartani – de a legutóbbi választások éppenséggel azt mutatják, hogy az európai emberek visszautasítják ezt a status quót, azok a támadások pedig, amellyel populistának bélyegeznek embereket, azok a balliberálisok utolsó próbálkozásai, ugyanis amivel szemben állnak, az nem populizmus, hanem a maguk az európai népek, és a befeketítés meg a nácikkal, rasszistákkal való egy kalap alá való vevés helyett inkább „figyeljenek ránk.”
Douglas Murray meghívást kapott a budapesti V4 konferenciára, ami Európa jövőjével fog foglalkozni elsősorban. Ezzel kapcsolatban elmondta, a konferencia is annak a megfelelő terepe lehet, hogy figyeljenek a népre, és arra is, hogy azok, akiknek hazája Európa, eszmét cseréljenek. Úgy véli, jó, hogy van olyan ország, ahol a vezetés felismerte, nem kell tálcán átnyújtania az országát a világnak.
Borítófotó: standard.co.uk
