"Egy olyan ország, ahol a munkát megbecsülik, a gyermeket nevelő családok támogatást kapnak, és ahol minden társadalmi csoport tehet lépéseket előre. Egyszóval egy olyan ország, amelyre mindenki büszke lehet" – fogalmazott Dömötör Csaba.
Kiemelte: Magyarország erősödő gazdasággal vág neki az új évnek, az öt százalék körüli növekedés fontos területeken tesz lehetővé pozitív intézkedéseket 2019-ben.
A családtámogatások további bővülésével a kétgyermekesek adókedvezménye havi negyvenezer forintra nő, és a decemberben kibővült otthonteremtési program által többen tudják majd igénybe venni az államilag támogatott kedvezményes otthonteremtési hiteleket – mondta.
A minimálbér 149 ezer forintra és a szakmunkás minimálbér 195 ezer forintra növelése jövőre a munkaadók és a munkavállalók megegyezésén alapul, a nyolc százalékos növekedést 2020-ban is ugyanekkora emelés követi majd – hangsúlyozta Dömötör Csaba.
Emellett a kormány a munkaadói adók további csökkentésével is segíti vállalkozásokat abban, hogy továbbra is tudják növelni a béreket. Csökken a kisvállalkozások adója is, bővül az alanyi áfamentesek köre és többen választhatják a kedvező kisvállalkozási adózási formát, a kivát – tette hozzá.
Dömötör Csaba a szociális terület egyik legfontosabb változásaként említette azt, hogy havi százezer forintot kaphatnak azok, akik súlyos fogyatékossággal élő vagy tartósan beteg gyermeküket otthon ápolják, januártól pedig 15 százalékkal nő az otthonápolási díj, ami 2022-ig összesen 30 százalékkal emelkedik majd.
Folytatódik a rendvédelmi dolgozók béremelése, ami a januári öt százalékos béremeléssel együtt átlagosan 50 százalékos növekedés a 2016-2019-es időszakra.
Mindezek mellett 2,7 százalékkal nőnek a nyugdíjak, folytatódik az ápolók béremelése az év folyamán és húszezer forintig minden online utalás mentesül a tranzakciós illeték alól – mondta.
Kérdésekre válaszolva Dömötör Csaba elmondta: 2010-ben 73 ezer forint körül volt a minimálbér, ez növekszik most 149 ezer forintra a munkaadók és a munkavállalók megállapodása értelmében. Az államtitkár szerint ez a tárgyalásos út beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a kormány pedig adócsökkentéssel kívánja elősegíteni a béremeléseket.
A munka törvénykönyve módosításáról pedig kiemelte: a törvény célja, hogy aki szeretne dolgozni, önkéntes alapon azért, hogy többet keressen, az ezt meg tudja tenni. A túlórát havonta kell kifizetni, a többletmunka önkéntes és arra az uniós szabályozás is lehetőséget ad.
Borítófotó: MTI/Kovács Attila
