Nem enyhült a feszültség hétfőn az olajpiacon, tovább drágultak az irányadó kőolajtípusok, a földgáz jegyzésára nagyot emelkedett az amerikai gáztőzsdén, az európai gázárak viszont konszolidálódtak. Az amerikai kőolajtípus (WTI) hordónkénti ára megközelítette a 85, a Brent-é pedig a 86,5 dollárt. A napon belüli emelkedés 1,5 illetve 1 százalék, ezáltal 7, valamint 3 éves rekordok dőltek meg – írja a VG.
A hegymenetben szerepet játszhatott a Goldman Sachs hétfői elemzői jegyzete is,
amelyben egyre nagyobb realitását látják annak, hogy a globális olajkereslet erőteljes fellendülése miatt a Brent hordónkénti ára még az idén 90 dollár fölé kerüljön. Az amerikai befektetési bank közölte, hogy várakozásai szerint az olajkereslet rövidesen eléri a Covid-krízis előtti, napi 100 millió hordó körüli szintet, mivel a delta hullám lecsengését követően Ázsiában újra élénkül a fogyasztás.
Emellett a bank becslése szerint a gázról olajra való átállás legalább napi egymillió hordóval járulhat hozzá az olajkereslethez – a Kőolaj-exportáló Országok Szervezet (OPEC) a váltás hatását napi félmillió hordóra becsülte. A Goldman számításai szerint a jelenleg megugró keresletet csak az tudná visszafogni, ha 2022 első negyedévében 110 dollárra emelkedne az ár, ez hozhatna valamelyest egyensúlyi helyzetet a piacon, addig, amíg az OPEC jóvoltából a kínálat „utoléri magát” az augusztustól megindított napi 400 ezer hordós termelésnövelésekkel.
Az OPEC nem fog változtatni a stratégiáján, és nem kell megoldania egy olyan problémát, amelyet nem ő hozott létre
– utalt az európai energiakrízisre Abdulaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszter az Asharq csatornának adott tévéinterjúban. A szaúdi energiaügyi miniszter úgy vélte, hogy a gázellátás piacán tapasztalható hiány a korábbi rossz politikai döntések eredménye, ideértve a gázból történő villamosenergia-előállítás volumenének csökkentését. „Nincs ellentmondás az energiába való befektetés és az éghajlatról való gondoskodás között. A világ nem élhet egyetlen energiaforrásból, vagy akár csak néhány forrásból, de szükség van az összes rendelkezésre álló energiaforrásra” – tette hozzá a miniszter.
A cikk kiemeli, az olajárak töretlen emelkedése nem jelenti automatikusan azt, hogy valamennyi OPEC-tagország kaszál a nyersolaj-értékesítésen.
Nigéria például a 2021-es átlagos értékesítési árakat 40 dollárban állapította meg az ország költségvetésében, most viszont 85-ön visz nyersolajat a piacokra, ugyanakkor ezeket az extra bevételeket annullálja, hogy kénytelenek drágán vásárolni feldolgozott termékeket, mivel az ország négy finomítója csak részlegesen üzemel – panaszkodott Zainab Ahmed, a napi 1,23 millió hordós mennyiségben termelő Nigéria pénzügyminisztere a Bloombergnek.
A földgáz határidős jegyzésára novemberi szállításra a hollandiai gáztőzsdén 91 euró/mwh-ra csökkent, a tengerentúlon viszont 9 százalékkal emelkedett az ár, de ez továbbra sem rekord, sőt a 2006-os csúcsárnak „csupán” egyharmada. A Morgan Stanley a hétfőn megjelent jegyzetében írt arról, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti kereslet az évtized végére 25-50 százalékkal haladhatja meg a jelenlegit, az akkori jegyzésárak pedig 40 százalékkal lehetnek magasabbak az elmúlt 5 év átlagánál. A piaci kereslet jövőbeni kielégítéséhez a bank elemzője szerint a 2019 óta megkezdett, 200 milliárd dollárra becsült beruházásokon túl további 65 milliárd dollárnyira lesz szükség.
A régiós olaj- és gázipari részvények többsége jól szerepelt hétfőn, a romániai OMV Petrom jegyzésára 1,65 százalékkal nőtt, csakúgy mint az osztrák anyacégéé, a lengyel PKN Orlen árfolyama 2,7 százalékkal javult, míg a Mol kurzusa 0,65 százalékkal esett.
(Borítókép: AzmanMD, PuzzlePix/Shutterstock)