Nem csupán a Szajna és a Temze szennyezett, Európa-szerte eresztik közvetlenül folyókba és tavakba a szennyvizet, amitől megbetegszenek az emberek és elpusztul a vadvilág.
Az olimpia alatt a triatlonisták kockáztatták az egészségüket, pedig a francia kormány 1,4 milliárd eurót (egy euró 394,5 forint) költött arra, hogy a Szajna biztonságos legyen – igaz, erre a Bloomberg összeállítása szerint először tettek kísérletet több mint száz év óta. Több sportoló így is megbetegedett, pedig a játékok előtt a közvélemény megnyugtatása érdekében Párizs polgármestere is megmártózott a folyóban.
Ez az eset hívta fel igazán a figyelmet a problémára és tette azt politikai kérdéssé. Hasonló gonddal szembesülnek azonban olyan középkori, csatornákkal szabdalt városok, mint a belgiumi Ghent is, ahol nem korszerűsítették az infrastruktúrát.
Nem tiltja törvény a szennyvíz kiengedését
Az Egyesült Királyságban hatalmas közfelháborodást kelt már jó ideje, hogy ömlik a szennyvíz a folyókba és a tengerbe, részben ennek is köszönhető, hogy a szabályozó hatóság, az Ofwat 168 millió fontos (egy font 460,4 forint) büntetést szabott ki három vízszolgáltatóra.
A BBC szerint a probléma alapvető oka, hogy a vállalatok engedhetnek szennyvizet a folyókba és a tengerbe, ha sok eső esik, és félő, hogy elönti a víz a lakóházakat. Az Ofwat most is csak azért szabta ki a bírságot, mert véleménye szerint a három vállalat túl korán engedte ki a szennyvizet.
Az EU is lassan reagál
Az Európai Unió is csak az idén módosította a három évtizedes szabályokat, miközben sok tagország még a régieket sem tartja be. Az Európai Bizottság ezért jogi lépéseket tett Olaszország, Görögország és Spanyolország ellen.
Ráadásul közeleg egy új uniós határidő is: a tagállamoknak 2027-ig kell javítaniuk a folyók, tavak és tengerek vizének minőségét. Ehhez képest 2021-ig gyakorlatilag nem történt elég előrelépés.
A szennyvizet több lépésben kell megtisztítani, mielőtt biztonságosan kiengedhető a környezetbe. Először a szilárd, majd a veszélyes vegyi anyagokat kell belőle eltávolítani, csökkenteni az olyan tápanyagok arányát, mint a foszfor és a nitrogén, ami árt az alganövekedésnek.
Az európaiak ötöde veszélyeztetett
Az uniós állampolgárok mintegy 20 százaléka él olyan helyeken, ahol csak az első lépést végzik el. Senki sem tudja, hogy mennyi szennyvizet nem kezelnek egyáltalán, vagy vizsgálnak csak nagyon felületesen, mert túlfolyik a csatornákból, mielőtt elérné a víztisztítót.
Ez azért van, mert az európai országok nagyon függnek az úgynevezett kombinált szennyvízcsatorna túlfolyásoktól (CSO-k), amelyek tehermentesítő szelepként működnek heves esőzések idején.
A csövek a szennyvízzel kevert, felesleges esővizet vezetik el a nyílt vizekbe, hogy megakadályozzák az árvizeket, vagy akár a víz visszaduzzadását az otthonokba. A legtöbb ilyen rendszer a XIX. és XX. században épült.
A teljes cikk itt olvasható.
A briteknél mindennaposak a szennyvíz miatti botrányok / Fotó: AFP
