A szervezők: a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség, a Válaszút Alapítvány és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány. Ez utóbbi kezdeményezte és tartja kézben immár több mint két évtizede a fesztivált. Németh Zsolt, a szervezet alapítója, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke nyilatkozott a Figyelőnek.
– Mi az idei program különlegessége?
– Már a címe is: Tavaszi havajgatás. Aki nem tudja, mi az, eljön és megtudja. A lényeg, hogy a húsvéttól pünkösdig tartó időszak csángó népszokásait, énekeit, táncait mutatják be a nagyszínpadon idős hagyományőrzők, fiatalok és gyerekek Csík faluból, Forrófalváról, Lábnyikból, Pusztinából, Klézséről, Somoskáról, a Gyimesekből és a Belgrád melletti Pancsovából. Ezt a gálaműsort Diószegi László koreográfus rendezi és a moldvai származású Benke Grátzy szerkeszti. A sok ismert művész és csoport között ott lesz a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutató verseny közönségdíjasa, az Antal Tibor által vezetett Tatrospart Néptánccsoport, de kiemelném még Berecz András Kossuth-díjas énekest, mesemondót, Petrás Mária keramikusművész kiállítását és Harangozó Imre néprajzkutató csángóföldi fényképeit is. Emellett igazi különlegesség a Belgrád környéki bukovinai székelyek fellépése.
– Kevesen tudják Magyarországon, hogy miként kerültek a bukovinai székelyek a szerb főváros szomszédságába.
– Ez a hányatott sorsú magyar népcsoport az 1764-es madéfalvi veszedelem (a császári határőrezredek felállítását megtagadó székelyek ellen elkövetett tömeggyilkosság – a szerk.) után kényszerült szülőföldje, Csíkszék elhagyására, de Bukovinában már a honfoglalás után is voltak magyarok, s később, a XIII. században is volt betelepülés. A csíkiak először Moldvában és Bukovinában telepedtek le, majd egyes csoportjaik a XX. század elején visszajöttek a Magyar Királyság területére, Déva környékére s Belgrádtól északra telepítették le őket. A II. világháború alatt megtörtént a teljes bukovinai kitelepítés; ezek a csoportok először Bácskában, majd Délvidék elvesztése után Tolna megyében kezdtek új életet.
– A moldvai csángókról már jóval többet tudnak a magyarországiak.
– Ennek a teljes asszimilációval fenyegetett népcsoportnak a megismerése nem kis részben a budapesti csángó báloknak is köszönhető. Ezek hatására jött divatba csángó táncházba járni; ma már minden táncházban a legnépszerűbb muzsika és tánc a gyimesi. Báljaink legnagyobb hozadéka, hogy megismertettük a közvéleménnyel a csángók sorsát és helyzetét, ügyükhöz támogatókat szereztünk külföldön is.
– Hosszú évek óta a budapesti bál vendégei között számos külföldi diplomata, nagykövet van.
– Igen. Nagy köszönettel tartozunk ezért Áder János köztársasági elnöknek, aki az esemény fővédnöke, de már Mádl Ferenc és Sólyom László is rangot adott rendezvényeinknek. Három éve épp Áder János nyitotta meg a bált, azután Trócsányi László, tavaly Kövér László, az idén pedig Gulyás Gergely mondja a nyitóbeszédet. Pár éve díszvendégünk volt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, Finnország korábbi kulturális minisztere, aki sokszor megfordult a moldvai magyaroknál, könyvet is írt a csángókról, és ennél is fontosabb, hogy a kétezres évek elején a csángó magyar kultúra védelmében jelentést készített az Európa Tanácsnak. Ő és hozzá hasonló barátaink is hozzájárultak ahhoz, hogy a hagyományos román nacionalizmus, amely a teljes asszimiláció és elhallgatás, elfojtás politikáját folytatta e népcsoporttal szemben, már nem tudta szőnyeg alá söpörni a problémát. A csángó magyarság megmaradásának egyik legfontosabb előfeltétele a nyilvánosság, az egyre nagyobb ismertség és népszerűség. Színvonalasan, érdekesen kell bemutatni őket ország-világnak, ami nem nehéz, hiszen egy középkori magyar nyelvet, kultúrát őriznek. Ha a XXI. századi magyar ember belepillant a csángó kultúrába, a több évszázaddal korábbi önmagára csodálkozhat rá.
– A mintegy negyedmilliós csángó népesség negyedének sikerült megtartania anyanyelvét, pedig sokan úgy vélték a rendszerváltozáskor, hogy egy-két nemzedék alatt eltűnik a magyar nyelv Moldvából. Akkoriban alig volt olyan gyermek, akit Székelyföldre küldtek iskolába.
– Igen, amikor már nemzetközi dokumentum is készült a népcsoportról, s a román politikai elit sem tudta megkerülni a problémát, akkor, az első Orbán-kormány idején elindíthattuk az első magyar oktatási programot. Ez ma ott tart, hogy 29 moldvai faluban 44 pedagógus több mint 2000 gyermeket tanít. Ebben benne vannak azok a helyszínek is, ahol a román állami oktatás keretében lehet fakultatív magyar órákra járni, ami nagymértékben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a sikere.
És tegyük hozzá, hogy most is folyamatos a kormánytámogatás, például a pusztinai és a klézsei Magyar Háznak vagy az óvodai programból három moldvai intézménynek is jut anyagi segítség. A csángóügy fontos részét képezi a magyar nemzetpolitikának.
– A nemzeti összetartozás politikájában a magyarországi önkormányzatok is szerepet vállalnak. Ebben élen jár Budafok-Tétény, ahol ön lakik.
– A határok feletti nemzetegyesítésben az önkormányzatoknak s a civileknek egyaránt szerepük van.
Büszke vagyok arra, hogy Budafok-Tétény az élére állt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek az önkormányzatokat szólították meg, legyen az a székely zászló kitűzése vagy gyűjtés a kárpátaljai rászorulóknak, avagy a Kárpát-medencei borászok találkozója. Ez utóbbi már abba a fázisba jutott, hogy a napokban megköttetett a második borszerződés, amely a határon túli magyar borrégiók támogatását célozza. De említhetném azt is, hogy számos olyan kerületi intézményi és testvértelepülési kapcsolat jött létre a határontúliakkal, amely azt demonstrálja, hogy akkor van a nemzeti összetartozás politikájának igazán értelme és sikere, ha ez nem ragad meg a kormányzat szintjén, hanem minél inkább az egész társadalomra kiterjed.
Névjegy
1963-ban Budapesten született, gyermekkora óta Erdély-járó, 1985-ben kitiltották a kommunista Romániából
1987-ben közgazdász-szociológus diplomát szerzett Budapesten
1988-ban a Fidesz alapító tagja, a pártnak volt szóvivője, alelnöke, választmányi tagja, jelenleg egyik országgyűlési frakcióvezető-helyettese
1998–2002 és 2010–2014 között külügyi államtitkár, jelenleg a parlamenti külügyi bizottságának elnöke, amely tisztséget több ciklusban, ellenzéki politikusként is betöltötte
Nős, három gyermek apja