Miután tavaly Budapesten járt a brit miniszterelnök, majd Londonban Orbán Viktor egyeztetett kollégájával, idén újabb fontos találkozókat szervezett a magyar diplomácia. Februárban hazánkba látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök. A tárgyalásokat követően Orbán Viktor bejelentette, hogy hazánk gázellátása Oroszország irányából 2021-ig biztosított, valamint megkezdték az egyeztetéseket az ezt követő időszakra vonatkozóan is. A csúcstalálkozó napirendjén szerepelt a
Paks II. beruházás is. A 12 milliárd eurós fejlesztés révén tízezer új munkahely jön létre, valamint 40%-os magyar beszállítói hányadot kötöttek ki a felek.
Orbán Viktor májusban Kínában folytatott megbeszélést Hszi Csin-ping kínai államfővel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel. A tárgyalásoknak köszönhetően a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok az átfogó stratégiai partnerség szintjére léptek, amely a legmagasabb kategória a távol-keleti országban. A találkozók eredményeképpen a kínai Eximbank húszéves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlatot adott a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítéséhez.
Erős üzenet az antiszemitizmus vádjával élőknek, hogy júliusban 30 év után először tette tiszteletét hazánkban izraeli miniszterelnök Benjámín Netanjáhú személyében. A két ország gazdasági és kulturális együttműködését elősegítő megállapodások mellett Orbán Viktor kiemelte, elismerjük Izrael jogát az önvédelemre, hozzátéve: Magyarország is elvárja, hogy elismerjék jogát erre. Jelenleg ugyanis az országnak vitái vannak amiatt, hogy nem akar kevert népességet, nem akar engedni a külső befolyásnak. A magyar miniszterelnök a fentieken túl zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, Benjámín Netanjáhú pedig elárulta, megtisztelőnek tartja, hogy ennyi idő után ő lehet az első izraeli miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson jár Magyarországon.
A csúcsév része a közös kormánycsúcs a törökökkel, a szerbekkel, a szlovénekkel, a gazdasági vegyes bizottsági ülés Iránnal, illetve a V4-együttműködés vezetésének az átvétele is. Utóbbi elnökség prioritásai a hiány-zó északi-déli irányú összeköttetések kiépítése, a digitális gazdaságra való átállás, az energiabiztonság, valamint a brexit kapcsán képviselt álláspont összehangolása.
Önálló kelet-közép-európai régió nem létezhet gazdasági és infrastrukturális beruházások nélkül. Ezért kiemelten fontos, hogy minden nagyhatalom befektessen a térségben, hiszen a befektetések mentén kiépülő politikai és gazdasági kapcsolatok súlyt adnak a régiónak és Magyarországnak. Ezt ismerte fel 2010 után az új magyar külpolitika, amikor csúcsra járatja a hazai diplomáciát. A magyar külpolitika kiemelt célját továbbra is a magyar érdek képviseletében határozza meg, amit a kormány tagjai a rangos külföldi kormány- és államfőkkel való találkozóikon is képviselnek.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
