Az utóbbi hetek extrém napos és meleg időjárást hoztak, a legutóbbi 10 nap pedig már kifejezetten forró volt, az optimálisnál is magasabb csúcshőmérsékletekkel – válaszolta a FruitVeB szakmaközi szervezet és terméktanács kérdésére Sándor Lászlót, a BASF és a Nunhems szaktanácsadója, a dinnyepiac kilátásaival kapcsolatban. Az Alföld déli részén már légköri aszályba hajló körülmények alakultak ki, de a Dunántúlon közel optimálisak maradtak az időjárási viszonyok, rengeteg napsütéssel és kevés csapadékkal, az ország nyugati felében nem alakult ki aszályhelyzet. A meleg előre hozta a dinnye érését, lerövidítette a tenyészidőt, jó cukortartalmat és színt eredményez a magyar dinnyénél, de sajnos némileg csökkenti is a várható hozamokat.
Az átlagostól némileg elmaradó termésátlagok várhatók – mondta a szakember –, a magyarországi termőterület kissé csökkent: jelenleg körülbelül 2600 hektár görögdinnyével és 400 hektár sárgadinnyével lehet számolni, azaz a teljes termőterület nagyságrendileg 3000 hektár környékén alakul az idén (A FruitVeB honlapján megjelent korábbi cikkben még ennél valamivel nagyobb termőterület szerepelt, de a Kelet-Magyarországi üres termőterületekre vetések végül elmaradtak a várttól). Ugyanakkor a helyrevetéses, eleve alacsonyabb termésátlagot eredményező, extenzív területekből lett kevesebb, vagyis az intenzív, komoly hozamokat eredményező területek termelésben maradtak. Ezek a körülmények együttesen 120-130 ezer tonna körüli dinnye mennyiséget adnak ki a teljes szezonban, de ha az aszály folytatódik, akkor várhatóan inkább a 120 ezer tonnához lesz közelebb a mennyiség.
A hazai szezon a múlt hét elején kezdődött, de péntektől már nagyüzemben folytak a szedések, ami azt jelenti, hogy a nagyobb, kamionos tételek a hét elejétől kezdtek megjelenni az áruházláncokban. A termés elegendő lesz ahhoz, hogy az áruházláncok maradéktalan ellátásához, vagyis idén is döntő részben magyar dinnyét lehet majd kapni az üzletekben, áruhiánytól nem kell tartani válaszolta lapunk kérdésére a FruitVeB. Lesz tehát magyar dinnye a boltokban, másrészt a rengeteg napsütésnek köszönhetően a minősége is kiválónak ígérkezik.
Importnyomás tapasztalható ugyan a magyar piacon, mivel minden mediterrán országban és a környéken is (Makedóniában, Szerbiában, Albániában) megindultak a szabadföldi szedések, ráadásul ezekben az országokban is túlnyomórészt meleg időjárás uralkodott. Ám dömpingről egyelőre nem érkeztek jelentések. A termesztési költségek emelkedése miatt ugyanakkor az európai dinnyetermő terület további csökkenése várható. A hazai termelőknek van exportlehetősége továbbra is fő célpontnak számít Szlovákia, Csehország és Lengyelország. Nem csak magyar sajátosság, hanem egész Európára jellemző folyamat idén, hogy a termelők költségei 30-35 százalékkal megemelkedtek, ezáltal a fogyasztói áraknak is óhatatlanul növekedniük kell. Sajnos több országból származó tapasztalat, hogy a fogyasztói árak emelkedéséből a termelők kevéssé részesülnek, pedig a műtrágyák, a fólia és az üzemanyagárak növekedése őket sújtja leginkább.
Idén a Figyelő tapasztalatai szerint meglehetősen borsos a dinnye ára, a szezonelőn Balatonon 700 forintról indult az ár, Budapesten ennél egy százassal olcsóbb volt. A szezonnyitányon az áruházláncok 300 és 700 forint közötti kilonkénti árral dolgoznak, ami azt jelenti, hogy a gyümölcs ára nagyjából ebben a sávban maradhat a teljes szezon alatt.
Borítókép: Getty Images
