Digitális tudástárat hozott létre a Kertész Imre Intézet

Hírek
A Kertész Imre Intézet 2017 januárjában indult abból a célből, hogy a Nobel-díjas író művei, élete és hagyatéka méltó módon legyen megőrizve az utókor számára. Az intézet az író születésének 89. évfordulójának alkalmából bemutatta a hosszas előmunkálatokat követően elkészült Kertész Imre Tudástárat, melyen az író eddig kiadatlan művei, publikációi is helyet kaptak.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője beszámolt az intézetnek helyt adó épület felvásárlásáról, valamint a felújítási munkálatokról is, s célként határozta meg az épület 1910-es állapotának visszaállítását. A tervek szerint 2019-re bővítések is lesznek, hogy egy modern, konferenciák megtartására is alkalmas épület készüljön el – fűzte hozzá.

Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet igazgatója elmondta: több forrásból kerültek hozzájuk anyagok az író hagyatékából, illetve megtalálhatóak Kertész hagyatékához közvetlenül nem kapcsolható levelek, mint például az író első feleségének levelezései is. 

Jelenleg az intézet legfőbb célja összegyűjteni azokat a Kertész Imrével kapcsolatos anyagokat, amelyek sem Berlinben, sem az intézet gyűjteményében nem találhatóak meg – hangsúlyozta az igazgató. 

Eddig mintegy 130 magyar nyelvű interjú, egy ötórás rádiós beszélgetés korrektúrázott lejegyzését és tíz műfordításkötet szöveggondozását, lektorálását fejezték be. Elkészült az író teljes életművét és annak hazai recepcióját feldolgozó bibliográfia, valamint folytatják Kertész Imre kötetben meg nem jelent műveinek feldolgozását és csaknem 200 magyar és német levél rendszerezését, fordítását is.

Az intézet elkezdte a külföldi közgyűjteményben vagy magánkézben lévő, Kertész Imrével kapcsolatos dokumentumok feltérképezését, eddig 800 tételnyi dokumentumot összegyűjtve – mondta Hafner Zoltán. Hozzátette: az író utolsó 30 évéből 10 kötetnyi kiadatlan naplójegyzet vár feldolgozásra.

Kitért arra is: az intézetben őrzik Petri György (1943-2000) hagyatékának egy részét is, amelynek szintén megkezdték a feldolgozását, összeállítva egy 1700 tételes bibliográfiát. A költő fia, Petri Lukács Ádám édesapjáról írt visszaemlékezései gazdag fotóanyaggal decemberben jelentetik meg a költő születésének 75. évfordulója alkalmából.

2017 végén került az intézethez Sziveri János (1954-1990) vajdasági költő hagyatéka, amelyből 10 kötetnyi anyagok terveznek kiadni a következő években – hangsúlyozta Hafner Zoltán.

Borítókép: Terror Háza Múzeum

Ezek is érdekelhetnek

További híreink