Idén január és március között 2779 lakást vettek használatba, ami 23 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján épített lakások száma 4524 volt, 9,3 százalékkal maradt el a 2023 azonos időszakitól a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lakásépítési statisztikája szerint.
Az egy évvel ezelőtti bázis nagyon alacsony, ehhez mérten a fővárosban 35 százalékkal kevesebb, összesen 910 lakás épült. A megyei jogú városokban 7,7, a többi városban 22, a községekben pedig 16 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint 2023 első negyedévében.
Budapesten továbbra is erős a területi koncentráció, ezúttal a XI. kerületben adták át az új lakások 48 százalékát. Pest régió lakásépítése 15 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Vidéken jóval kevesebb lakás épült
A vidéki régiók lakásépítését összességében visszaesés jellemezte. Néhány vármegyeszékhely kiemelkedő számú új lakása ugyanakkor az adott régió növekedéséhez is hozzájárult. Kecskemét adta a teljes Dél-Alföld régió lakásépítésének felét, és a székesfehérvári építkezések súlya is meghatározó volt a Közép-Dunántúl lakásépítéseinek alakulásában.
A Nyugat-Dunántúl régió lakásépítésében döntő szerepet játszó Győr-Moson-Sopron vármegyei új lakások száma alig haladta meg az egy évvel korábbinak a felét, így a régió egészében is jelentős, 39 százalékos visszaesés következett be.
A természetes személyek által épített lakások aránya 34-ről 38 százalékra nőtt, a vállalkozások által építetteké 65-ről 61 százalékra csökkent a 2023 első negyedévihez képest.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
