A polgármester egyetemi hallgatók, a beruházó cégek képviselői, illetve, a Debreceni Egyetem oktatói előtt tartott előadásában hangsúlyozta, a város iparfejlesztése abszolút a jövőnek üzen, a törekvésük egy jobb, fenntarthatóbb, környezettudatosabb világ megteremtése. Úgy értékelte, ezt szolgálja az e-mobilitás és az elektromos autógyártás, az akkumulátor gyártás megtelepítése is. Kiemelte, a debrecenbe települő gyárak optimális működéséhez nélkülözhetetlen az oktatás, felsőoktatás, kiemelten a mérnökképzés fejlesztése. Nagyra értékelte, hogy a DE Műszaki Kara a mérnökképzés ipar igényei szerinti átalakítását már nem csak elkezdte, de számos érdemi eredményt is fel tud ebben mutatni.
A közvéleményt leginkább foglalkoztató CATL akkumulátorgyár kapcsán közölte, ugyanúgy, ahogy annak idején a BMW-vel, a CATL-el is nagyon szoros együttműködésben vagyunk, a folyamatokat figyelemmel kísérjük. A szabályozásunk megfelelő, a kérdés az, hogy be tudjuk-e tartatni. Azt gondolom, hogy igen, mert Magyarországon egyetlen gazdasági tevékenység sem lehet környezetszennyező. Debrecenben arra törekszünk, hogy a beruházásokat a fenntarthatósági, természetvédelmi és környezetvédelmi paraméterekkel összeegyeztessük. Meggyőződésem, hogy azokat a garanciákat, amik meg tudják nyugtatni a közvéleményt, be tudjuk építeni a fejlesztési folyamatba. A Debreceni Egyetemmel együttműködve azon dolgozunk, hogy az akkumulátor gyár környezetre gyakorolt hatását a legszélesebb spektrumban monitorozzuk, a vízfelhasználást pedig, az ivóvíz irányából a lehető legnagyobb mértékben eltoljuk a tisztított szennyvíz, az úgynevezett szürkevíz irányába. Ez a koncepció gyakorlatilag, már el is készült. Meggyőződésem, hogy a beruházóval együtt ki tudjuk építeni azt a garancia rendszert, ami a közvéleményt is megnyugtatja.
A polgármester nyomatékosította, A CATL maga is figyelemmel kíséri az országban zajló folyamatokat. – Meggyőződésem szerint a cég le fogja tudni reagálni azokat az észrevételeket, kritikákat, amik a vízmennyiség vagy az energia szükséglet tekintetében megfogalmazódnak. A Debreceni vízbázis védelme számunkra a legfontosabb, és a cég maga is megerősítette, hogy a Debreceni Vízmű által részére biztosított tisztított szennyvizet – az úgynevezett szürke vizet – fogják a legnagyobb vízigényű folyamatnak számító hűtésre használni. Így a korábban jelzettnél kevesebbre ivóvíz bázisából származó tiszta vízre lesz szükség a gyártáshoz.
Nagyváradig ér az agglomerációs gyűrű
Papp László emlékeztetett, 2020-ban az ország termelésében Debrecen és Hajdú-Bihar megye összesen 2,8 százalékkal vett részt, míg Győr és térsége 12,6 százalékkal. Ez a polgármester prognózisa ez Kelet-Magyarország javára szerint rövidesen megváltozik. Úgy értékelte, Magyarország és Debrecen az évszázad első két évtizedében – vagyis akkor, amikor eldőlt, hogy hol lesznek Európa új gazdasági súlypontjai – jól sáfárkodott a lehetőségeivel, ezért az az ipari termelés súlypontja áttevődik Kelet-Magyarorszgra, aminek gazdasági erőcentruma Debrecen lesz. A múlt század 20-as, 30-as éveiben kialakult német, francia és brit gazdasági centrumok őrzik pozícióikat, Magyarország és Debrecen viszont jókor volt jó helyen és jó döntéseket hozott. A utóbbi alig tíz éves periódusban végbement gyors fejlődés kapcsán úgy fogalmazott, ez válthat ki félelmeket és tartózkodó testtartást, de meggyőződésem, hogy így jártunk el helyesen, és Debrecen sikere, növekedése nem megkérdőjelezhető ebben az évszázadban.Nem nagyképű kijelentés, ha azt mondjuk, hogy az ország ipari termelés szempontjából Debrecen és a megye súlya nagyobb lesz, mint Budapest és Pest megye együttes súlya – vélte a polgármester.
Papp László Debrecen polgármestere/Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A folyamatban lévő iparosítás kapcsán a városvezető kijelentette, az eddig előkészített iparterületek beépítésével ez a nagyjából 2025-ig szakasz lezárul, köszönhetően nagyjából 2025-ig lezárul. – Tovább növelni a város ipar területeit nem látom reálisnak, 2025-től inkább arra törekszünk, hogy az ide érkezett cégek komfortosan érezzék magukat, organikusan tudjanak növekedni. Az ő fejlődésük ugyanis, szédületes tempóban fogja előrevinni az egész ország fejlődését – fogalmazott. Az évtized közepét követő fejlesztések kapcsán úgy látta, azt kell előmozdítani, hogy a 2025 után térségbe érkező nagyvállalatok az agglomerációs gyűrűben, vagy azon kívül találjanak helyett. – Debrecen agglomerációs gyűrűje nagyon nagyra nőtt, nem nagyképűen mondom, hanem tényszerűen: ebbe az agglomerációs gyűrűbe Miskolc, Nyíregyháza, de még Nagyvárad is beletartozik, az a gazdasági nagyságrend ugyanis, ami Debrecenben kialakult az elmúlt években, mindenképpen ezt teszi szükségessé.
Ambiciózus megállapításai alátámasztására közölte, A 2016-2022 között Debrecenbe érkező és bejelentett működőtőke nagyságrendje meghaladja a 11 milliárd eurót, 17 ezer munkahelyet generáltak az elmúlt 7-8 esztendőben. Ebben az elektromos autógyártáshoz, energia tároláshoz kapcsolódó beruházásoknak oroszlán része van. – Jól látható, hogy az elektormobilitás – benne az energiatárolás – Debrecenben nagyon komoly portfólióval rendelkezik. Az Eco Pro katód gyártással, a Semcorp szeparátor fólia gyártással, a CATL a cella gyártással van jelen, egy másik szegmens erős képviselője a Thyssenkrupp, Vitesco,a BMW pedig, a Neue Klasse, az I-Factory telepítésével van jelen.
A debreceni gazdasági centrum egyik oszlopos márkája lehet a BMW/Fotó: Móricz-Sabján Simon
Debrecen jó lóra tett
„Minapi hír, hogy csak megszületett a döntés arról, hogy 2035-től a benzin-, és dízelüzemű járműveket ki kell majd vezetni. Az ezt kiváltó szintetikus üzemanyag kérdése továbbra is napirenden van, de erről egyelőre vajmi keveset tudunk. De az biztos, hogy az elektromos meghajtású járművek viszik majd a prímet és a zászlót az elkövetkező időszakban. Meg fogják határozni a termelést, és meg fogják határoznia a k+F folyamatokat is. Debrecen tehát, jó lóra tett, amikor az elektromos hajtás mellett tette le a voksát, e járművek súlya ugyanis, elképesztő mértékben növekszik az európai közlekedésben. Azon lehet vitatkozni, jól van-e így, hogy egy adminisztratív testület kimondja, hogy 2035-től csak így és ezt – ha jól vagyok informálva – nem mondják ki sem Ázsiában, sem az Egyesült Államokban – hogy ez mennyire korlátoz be bennünket, azt majd az élet eldönti, de az irány az teljesen világos: ezen a területen kell a stratégiánkat tovább építeni” – fejtette ki Papp László.
Az USA-ban 400 milliárdos csomag, nálunk lenni-nem lenni vita
A városvezető emlékeztetett, a hazai járműipar átalakulása kapcsán nagyon komoly viták zajlanak arról, hogy Magyarország helyesen jár-e el akkor, amikor az akkumulátor gyártás kapcsán komoly pozíciókat szerez. Szerintem igen, azért, mert a járműgyártásban az elmúlt 20-30 évben nagyon komoly pozíciókat szereztünk, és ahhoz, hogy ezeket a pozíciókat meg tudjuk őrizni, reflektálni kell a trend változásokra is. Ha új irányok jelennek meg a járműgyártásban, akkor nem csukhatjuk be a szemünket. És ha ez az új trend fogja meghatározni a járműipart a következő évtizedekben, akkor Magyarországnak erre reagálnia kell. Ha ez az akkumulátorgyártás, akkor az akkumulátor gyártással kell reagálni. – Egy teljesen új technológiáról beszélünk, az a gyártási kapacitás most épül ki a világban. Az USA egy 400 milliárd dolláros e-mobilitási csomagot indított el éppen azért, hogy ezeket a folyamatokat a K+F-től egészen a gyártásig – az akkumulátor gyártáson keresztül egészen az elektromos autó gyártásig – odakösse, vagy legalábbis, nagyon komoly pozíciókat hozzanak létre Észak-Amerikában. Mi pedig, magának az akkumulátor gyártás létéről vitatkozunk, amikor mások azon dolgoznak, hogy minél nagyobb kapacitásokat alakítsanak ki a folyamat különböző területein. Tehát, én azt az álláspontot képviselem, hogy helyesen járunk el, amikor Magyarország ezeket a folyamatokat lereagálja, de természetesen, minden tekintetben azt kell biztosítani, hogy ez környezetkárosító hatással ne járjon.
Borítókép: illusztráció – Debreceni „ékkő” lehet a márka/Fotó:Móricz-Sabján Simon
